Salgótarjánban, a Veremoldal keleti szélén elhelyezkedő egykori salgótarjáni bányakolónia területén található Európa második, Magyarország legelső és egyben legélethűbb szénbányászati múzeuma, melyet 1965. április 30-án nyitottak meg a nagyközönség előtt. A múzeum az egykori bányakolóniának az egyik volt tiszti lakásában kialakított felszíni kiállítóhellyel egybekötve bemutatja az 1937-1951 között működött József lejtősaknát a 280 m hosszú járataival, valamint részletes módon szemlélteti az 1950-es évektől egészen a középkorig visszamenően a magyar bányaipar történetét, és magának a bányászatnak a tevékenységét. Az alsó széntelepek 1879-től működtek, melyeket 1937-ben kezdtek megközelíteni a József lejtősaknával. A 27., 28. és 29. képen a sújtólégbiztos látható a bánya bejáratának közelében. A sujtólégbiztosok mindig a bánya bejáratának közelében őrködtek, és vész esetén rögtön kezelték a mellettük lévő telefont. A 40. kép a bányába folyamatosan beszivárgó talajvizet mutatja, ez a talajvíz az 50-es évek előtt kristálytiszta ivóvíz volt, ide járt a lakosság szódáért. A 42. képen Deres, az egykori bányaló látható. Szegény bányapacik is rövid életűek voltak, kb. 6 évig éltek. Kezdetben, amikor még nem találták ki rájuk a szemellenző használatát, a bányából kiérve szerencsétlenek megőrültek a világosságtól, megvakultak, és vissza már nem lehetett őket vinni a bányába. Ezért később szemellenzőt raktak rájuk ennek a problémának a kiküszöbölésére. A 46. kép az egykori lármafát (kolopacska) ábrázolja, amelyet a munka megkezdésekor és befejezésekor, valamint a hirtelen támadt bányavész esetén használtak. A fakolompként alkalmazott csüngő fadeszkát a sarokban látható kis fakalapáccsal 5-ször megkongatták. A 48. képen a Székvölgy bányatelepi harang látható. A harangláb a székvölgyi Lajos tárói telepről került a múzeum udvarára. A kis harang a XIX. század végétől jelezte a munkaközi szüneteket és a bányabeli baleseteket, ez volt a szerencsétlenül járt bányászok lélekharangja is. A 49. kép Nógrád megye szénbányászainak emlékművét ábrázolja. A bányamunka során a munkájuknak áldozatul esett 827 bányász emlékműve. Készítette Erdei Sándor helyi szobrászművész.