A vár a szellemvárosok listájára került fel, mert az egész a hegybe vájt vár, amiken csak vájt lyukak állnak ablakként-lőrésként, de rendes ablakok nincsenek rajta, és a szél kísértetiesen süvít az egész váron keresztül. Ezért szellemvárnak is hívják. A Vár-hegy 296 méteres, riolittufa kúpján épült belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú, sánc árokrendszerrel megerősített vár romjaiban is lenyűgöző. Legrégibb története és nyoma az avarok idejére nyúlik vissza. Az avarok feltehetően megerősítették a védelemre... A Vár-hegy 296 méteres, riolittufa kúpján épült belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú, sánc árokrendszerrel megerősített vár romjaiban is lenyűgöző. Legrégibb története és nyoma az avarok idejére nyúlik vissza. Az avarok feltehetően megerősítették a védelemre alkalmas Vár-hegyet. Uralmuk után a VIII. század végén e területet a szláv törzsek szállták meg, és azt saját céljaiknak megfelelően átépítették. A honfoglalás után Sirok és környéke az Aba nemzetségből származó Borh-Bodon ág birtoka lett, akik a régi pogányvárat átalakították, a mai fellegvár helyén új várat építettek. A várat első ízben csak 1320-ban említette oklevél, amikor a Csák Mátéhoz csatlakozott Borh-Bodon fia Demetertől, Károly Róbert parancsára Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták. A vár 1596-ban került török kézre. A hagyomány szerint 1717-ben a Rákóczi-szabadságharc után a császári csapatok felrobbantották az erődítményt.További infok a várról: hu.wikipedia.org