Sopron, Kecske templom főoltára

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom onnan kapta népies nevét, hogy az oldalához illesztett, 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti. A kecske az építtető Geisel Henrik címerállata volt (Geisl németül kecskét jelent). Ábrázolása az épületen máshol is fellelhető, így az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint a templom egy kecske által kikapart kincsből épült. Déli kapujának timpanonját 15. századi, gótikus köpenyeges Mária-szobor díszíti.

A soproni ferenceseket először egy 1280-as iratban említik — a templomot feltehetően az 1270-es években kezdték építeni. Először a hosszú, sokszög alaprajzú, boltozott és hatalmas mérműves ablakokkal díszített szentély készült el. Az 1300 körüli években országszerte elterjedt a francia eredetű kései klasszikus stílus; ebben az időben építették ki a templom hosszházát. Ugyanebben a periódusban épült a lettner. A hajó építése elhúzódott a 14. századig, boltozatát és tornyát pedig csak 1400 körül építették meg. A 13. század utáni nyugat-magyarországi épületek egyre erőteljesebb osztrák hatást mutatnak.

Geisel Henrik adományából 1379–1409 között építették ki a templom hosszházának pilléreit, boltozatát és a főtérre néző északi oldalához épített tornyát.

Ötször (1553, 1622, 1625, 1635, 1681) tartottak itt országgyűlést. Itt koronázták meg 1622-ben Gonzaga Eleonóra és 1681-ben Pfalz-Neuburgi Eleonóra királynét, 1625-ben pedig III. Ferdinánd királyt magyar királlyá.

II. József császár 1787-ben feloszlatta a rendet. A templom ezután bő évtizedig használaton kívül állt, majd a bencések kapták meg.

2007 nyarán restaurálták. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a templom belsejét és a hozzá tartozó Káptalantermet azóta ismét restaurálták, előtte feltárási munkákat végeztek.
Ez a belső munkálat 2011-ben fejeződött be.