Taródi vármúzeum főterme

Tacsi, ismered a Taródi kuruckapitány történetét ?

Dr Thirring Gusztáv szerint Lakompak (Lackenbach) a csata helyszine, ahol 1620-ban az Esterházy várkastély ostromában Tarródy Mátyás, Bethlen Gábor egyik főtisztje elesett.( Már majdnem bevették a várat a kurucok, amikor Dampierre cs.fővezér felmentette Esterházy Miklóst, aki pedig már hajlott rá, hogy átadja.) A folytatás az lett, hogy ő feleségével Dersffy Orsolyával és udvartartásával másik erősebb várába, Lánzsérra (Landsee) költözött át - mire a kurucok bevonultak a kiüritett várkastélyba.-Tarródy márványkoporsóján tisztelgő, vitézhez illő magyar felirat van, mely a szép kastéllyal együtt fennmaradt.

Ez nekem még hátravan.
Azt hiszem 100 évig élve is sok maradna az adósságom e téren (is), pedig ez még csak a Kárpát-medence.(Nagy Lajos hódításai nélkül értve)
Persze a "csak" az nem jó szó ide !
Gyönyörű és fontos várak-erősségek a német és török ellen egyaránt.
Azért hivták Várvidéknek kb.1000 évig és az Őrség kiterjesztése volt (a "gyepü" miatt) Sok jó dolgot lehet olvasni a kis Thirring-féle kalauzban (1911) is, amit hál' Isten sikerült megörökölnöm !

Köszönöm megjegyzésedet, meg fogom nézni a könyvet és talán a várat is hamarosan, amelyet a " Burgenland és Szlovénia 100 csodája" c. ragyogó könyv is a "Magyar kapu éke"-nek aposztrofál (Marossy Gyula) !
Carnuntum colonia ranggal az egyik legnagyobb és teljes jogú római város volt, kb.30000 polgárral, a Borostyánkő-hadi és kereskedelmi út -mellett, 2 légióval és egyben Pannonia Superior fővárosa.A germán betörések ellen létesítették és a kiváló Marcus Aurélius (a kedvenc császárom) ennek légióstáborából vezényelte a kvádok-markomannok elleni hadjáratait, miközben megírta hires művét az "Irtam Carnuntumban"-t, mely a sztoikus filozófia egyik talpköve és személyes vallomás egyben.
Ajánlom szives figyelmedbe, át is küldhetem ha jelzed !
(Morvamező rendkívül fontos csatáink szinhelye, Dévény-vára alatt dőlt el 907-ben, hogy megszilárdul-e a magyar állam és képes lesz-e ellenállni a német-morva hódításnak.
Képes volt !!)

Tacsi, ez tkp. már egy lektorált szöveg.
Kollektív tudás, közös emlékezet- muszájból -mert gyökereinket ismerni az kötelesség. Amúgy a katona-császárról megirták, hogy Sopronban (Scarbantia) is megszállt mikor ment föl Carnuntumba légiójával a "borostyánköveken".Inkább filosz volt mint katona, de pechjére beleszületett az állandósuló barbár határvillongásokba, igaz más császárok szintén azokban az időkben.
Sopron meg egyedülálló abban (is) hogy az antik idők múltával 400 év múlva ráépítették az ispáni várat, majd az egész belvárost a római alapokra. A Tűztorony mellett volt a toronyőri ház és a pincemúzeumban látható a római főkapu kettős tornyának az alapja irdatlan kváderkövekből, ezt a középkorban városi börtönnek használták.
Bella Lajos után Nováki Gyula, Sz.Póczy Klára és Gömöri János régészek végeztek beható kutatásokat Sopronban, nekik köszönhetjük mai tudásunk legjavát.Az igazság az, hogy nekik még a szövetséges légierő is besegített 1944-45-ben- bár ez igencsak kevés jó a rosszban- ti. amit az iszonyatos rombolás okozott a 4-5 nagy és több kisebb légitámadás során ! ( Állítólag kimélni akarták a szép épületeket de köd volt, meg állandóan "mellé ment" a bomba...a láncos is !)

Hát ez jól előkerült a Taródi-Tarródy kapcsán, de annyira nem lep meg hogy informáltságod és személyes kapcsolataid Sopron kultúrájában, átlag feletti.A témához valóban nagyobb lélegzetet kellene venni, hiszen az illyr-kelta-római vonal jelentős.A Borostyánkő útról ez található a XX.sz.-ban több néven is "futó" Főtérbe beágyazott kőlapon: "Via commercialis et militaris Imperii Romani".Szabatos és kifejezi a rómaiak zseniális államszervezését amely a szintén igen jelentős, gall eredetű kelta világbirodalmat legyőzte és jórészt be is olvasztotta magába.Érdekes amit a kelta nők viseletéről olvastam: a Sopronkőhidán előkerült Sempronius siremlék szobrain is látszik, hogy a pannon lakosság romanizálódása során a hölgyek megőrizték kelta viseletüket, de úgy hogy a hajkorona már a római császárnőkét utánozta.A férj-fiú etc. azonban már tógában fesziített, mint egy echte római hivatalnok vagy légiós-tiszt.Gömöri János sokat foglalkozott a lovasnépek vaskohászatával is-elismert szakembere a témának-mely nekem is szakmába vág némiképp (archeometallurgia).Szerencsés vagy hogy ilyen urakkal turistáskodhattál.
Istenszéke megegyezik az Urak asztalával-ott a "csücsökben" ? (Itt említeném meg soproni szobrász-kőfaragó nagybátyámat, aki Szakály Ernő munkatársaként a "kapitóliumi triász" néven világhírüvé vált Juppiter-Junó-Minerva márvány szoborcsoportot - több ezer töredékéből-összerakta (5-6 segédjével) A Soproni Szemlében többször írtak erről a témáról ! ( Béla bátyám műve az "Őrtüze

.....trohn...tehát trón v. trónus-ezek szerint németből jött (Álmos még vezér volt vagy harka ? - fia István már trónon ülő szent király..Attila is hun király volt, akit hármas koporsó rejt valahol, az avar Baján pedig kagán-king ?) A Zichy rétre ki fogok látogatni a hires út miatt, ami állítólag már a kelta időkben is megvolt.Akkor tkp. kik voltak az útalapozók? (én nem tudom, az biztos) Nováki és Gömöri dolgozatait érdemes átfutni, ők régészek de Domonkos Ottó munkáit is, aki kitűnő néprajzos volt, sokat tett a Kisalföld és Sopron-megye igen gazdag és szines népi kultúrája, mesterségei kutatásával és a Liszt Ferenc Múzeum gazdagításáért.(Kedvencem volt ott a pince és a padlás, ahol remek műhelyek, paraszti "tiszta szobák" berendezéseit csodálhattuk meg- amig el nem vitték Sopronból - sajnos !)
A vasolvasztás régi technikáját a középkor végéig működő Sopron környéki Magyarfalva-kányaszurdoki kohókat Gömöri János ásta ki még 1979-ben.( Jártam ebben a szurdokban tavaly.A kemencék a Storno-ház emeletén tekinthetők meg !) Ezek a kora középkorban Európa-szerte ismert kemencék fejlett változatai.Kőből épített aknakemencék voltak, salakkifolyóval és mesterséges fújtatással.Már a kelták és a rómaiak is használtak ilyeneket Felső Ausztria (Noricum) és Stájerország is gazdag ilyen leletekben.Sajnos idén már nem jutok el a kelta-ünnepre, pedig érdekel (bár szerintem a skótmintás szoknya egy túlkapás, még ha jópofa is, de a szezon-fazon összecserélése. Skócia kelta alapítású, de k

....bocsánat, de Géza fejedelem az apa, Álmos az pedig Szent István szépapja volt, ükapja Árpád, nagyapja Taksony...etc.

Mielőtt megdorgál valaki - és joggal !

...Stimmel...- valamint Szent István nagyapja egyben - mint írtam volt !!

Ave Cézár !

...Viszont a pikáns meg az ebben, hogy igy még magyarabb lett !
Ui. a harka, az egy ázsiai lovásnomád népeknél szokásos vezető tisztség elnevezése.Nekem mindkettő megfelel.
Amúgy 1921 forró őszén az ottaniak többsége szavazott az elszakadásra. ( Lelkük rajta, szerencsére nem szándékuk szerint alakult - mondom én, Franszoá és még annyian. 72% akarta Civitas Fidelissimában a maradást és a többsége így érzi ma is.)

Ezt válaszolta volna a Császár ?

Szerintem ez a poén is szerepelt a Római vakáció-ban !

A diákkori reflexek megőrzése jó jel, csak így tovább Tacsi !
: - D