Belső tér

Ez a 60 tonnás repülő "ezüst szivar", a maga 236,6 méteres hosszával és 30,5 méteres átmérőjével 115 km/órás sebességre volt képes, miközben 20 utast szállított teljes kényelemben. Az utasok kiszolgálásáról és a léghajó kezeléséről 40-45 fős személyzet gondoskodott. A gázhombárt eredetileg héliumra tervezték, hisz ennek e gáznak volt a legnagyobb térfogatkülönbsége a levegőhöz képest, ezért használják mai napig is meteorológiai léggömbökben. Sajnos diffúziv hatásával nem voltak még tisztában, így a megtett út alatt nagy volt a gázveszteség. Németországban nem tudták ekkora mennyiségben előállítani, ezért nagy része amerikai exportból származott. Nem sokkal később az Egyesült Államok belépett a világháborúba, így embargó alá került a termék, így hamarosan áttértek az olcsóbb és tömegesen előállítható hidrogéngázra. Tulajdonsága hasonló volt a héliuméhoz, de rendkívül tűzveszélyes elegyet tudott alkotni a levegővel, így át kellet tervezni a léghajó működési szabályzatát.