Egy vagy több üstökös, illetve egy vagy több kisbolygó csapódott-e be a Földbe 65 millió évvel ezelőtt? Ez a kérdés időről időre visszatér, amire a Nature legújabb számában W. Bottke, D. Vokrouhlicky és D. Nesvorny (Southwest Research Institute, Boulder) próbálnak új választ megadni. Vizsgálataik szerint a K/T időszakánál jóval korábbi kisbolygóütközésig kell visszamenni az időben, hogy megtaláljuk a dinoszauruszok kihalásához vezető katasztrófa magyarázatát.Kisbolygók ütközése és a dinoszauruszok kipusztulása
Kisbolygók ütközése törmelék-aszteroidákat hoz létre, amelyek pályája kezdetben nagyon hasonló lesz. Hosszú idő elteltével egy részük elhagyja a kisbolygók övezetét és nagybolygókba, illetve azok holdjaiba csapódhat. (Kép: Don Davis, SwRI)
Ismert, hogy a fő kisbolygóöv belső peremén keringő 298 Baptistina egy egész kisbolygócsalád névadója: több, kisebb-nagyobb kisbolygót ismerünk a Baptistináéhoz nagyon hasonló pályaelemekkel, s ezek együtt alkotják a Baptistina dinamikai kisbolygócsaládot. A családokra vonatkozó legelfogadottabb elmélet szerint az ilyen csoportokat nagyobb kisbolygók kölcsönös ütközése hozta létre, aminek a szilánkjai hasonló pályán folytatják Nap körüli keringésüket.
A kutatók célja a Baptistina-család keletkezésének, ill. pályafejlődésének rekonstruálása volt. Számítógéppel modellezték két kisbolygó ütközését, valamint az ütközéskor keletkezett és szétrepült törmeléktestek pályáját az ütközés után mintegy százmillió éves időtartamra. A számításokban nemcsak a Nap és a nagybolygók tömegvonzását vették figyelembe, hanem a kis égitestek keringését is befolyásoló "rakétaszerű" fénynyomási impulzus-hatást is (Jarkovszkij-effektus). A kis égitestek ugyanis a Naptól kapott hőt időkéséssel sugározzák vissza (a "délutáni" oldalon), ami a pályamozgást gyorsítani vagy fékezni is képes, attól függően, hogyan áll az objektum forgástengelye a pályához viszonyítva.
Azt találták, hogy a Baptistina-család kialakulása mintegy 160 millió évvel ezelőtt történhetett, valamikor a földtörténeti jura korszak alsó határán. Az ütközés előtt a család őse egy kb. 170 km átmérőjű szenes-kondrit anyagú kisbolygó volt, amelybe egy 60 km körüli kisebb aszteroida csapódott be. Az ütközés után durván 300 kisbolygó keletkezett 10 km-nél nagyobb átmérővel, és további 140 ezer, 1 km-nél nagyobb szilánk. Elsősorban a nemgravitációs hatások eredményeként a több kilométeres törmelékek mintegy 20 százaléka elhagyta a fő kisbolygóövet, és ezek 2 százaléka a Földbe és a Holdba csapódott be mintegy 100 millió év alatt. Az ily módon azonosított bombázási időszak során következhetett be a Chicxulub-krátert 65 millió évvel ezelőtt létrehozó nagy becsapódás. Sőt, a kutatók szerint az is elképzelhető, hogy a 85 km-es és 108 millió éves Tycho-kráter a Hold felszínén is ehhez az eseménysorhoz köthető.Kapcsolódó:
http://natgeo.indavideo.hu/video/Aszteroida__becsapodas
Forrás:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://hirek.csi...
