7,1

A kor nagypolgári szemléletéhez tartozott, hogy sosem beszéltek a valós problémákról, azok okairól pedig végképp nem. A könnyed társalgás, bár idegen nyelven zajlott, multikulturális irányvonalat követve de csak a felszínes napi történéseket érintette, komoly tartalmakat sosem osztottak meg egymással. A kor nevelési ideálja abban nyilvánult meg, hogy mindenkinek meg kellett birkóznia saját démonjaival, ebbe beleavatni még a családtagokat sem lehet. Sokszor a nevelőnő hívta fel a figyelmet egy mentálisnak látszó problémára, amit nagypolgári szokás szerint pénzzel akartak kezelni. Sok esetben a gyermeknek mindene megvolt, csak saját boldogtalanságán nem tudott túllépni. Ezen depresszív életvitel okozta azt a jelenséget, hogy a korszak termelte ki a legtöbb jómódban élő öngyilkosjelöltet.