A-Pápa-elleni-merénylet-01

Mehmet Ali Agca, a néhai II. János Pál pápa merénylője azt állítja, hogy Ausztriából szerezte azt a fegyvert, amellyel az egyházfőt súlyosan megsebesítette, és megbízója Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár volt.

A januári szabadulása óta kedden este, a török állami televízióban (TRT) adott első részletes interjújában Agca a Vatikánt tette felelőssé a pápa ellen 1981. május 13-án, a római Szent Péter téren elkövetett sikertelen merényletért. Azt mondta, a Szentszék célja az volt, hogy a tettet a kelet-európai titkosszolgálatok nyakába varrja, és ezzel gyöngítse a kommunista rendszert.

A merénylet kitervelője Agca szerint Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár, a Szentszék akkori keleti politikájának irányítója volt. Agca azt a feladatot kapta, hogy ne a pápa fejére vagy szívére, hanem a hasára célozzon. II. János Pált a lövések súlyosan megsebesítették, de a pápa nem halt meg. Agca azt állította, hogy 40-50 ezer dollárt kapott a merényletért. A török férfi azt is elmondta, hogy eredetileg Olaszországban akarta megvásárolni a pisztolyt. "De ők azt mondták, nem, valahol másutt vedd meg, Belgiumban, vagy ahol akarod. Ezért szereztem be Ausztriából a fegyvert" - mondta, anélkül, hogy további részleteket elárult volna.

Agcát a pápa elleni merényletért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amelyből csaknem 20 évet ült le Olaszországban, majd 2000-ben Törökországba toloncolták ki, ahol egy újságíró korábbi meggyilkolásáért további tíz évet kellett börtönben töltenie. Az elmúlt években újra és újra magára vonta a közfigyelmet a pápamerényletről elmondott, olykor regényes történeteivel.