Kronométerek a múltban

Az Ulysse Nardin 1880-as években gyártott tengerészeti kronométere, fadobozban. A kardán felfüggesztéssel ellátott műszer egy nagy pontosságú óraszerkezetet rejt magában, amely járástartalék-kijelzéssel ellátva az egész tengeri utazás közben mutatta a pontos időt. A hajó legfontosabb műszereként csak az arra kiképzett személy kezelhette. Meghibásodása szinte egyenlő volt a katasztrófával, így mindig volt egy tartalékműszer a fedélzeten. Korabeli dokumentumok szerint egy 170 napig tartó hajóút alatt 6 másodperces eltérést produkált az óra, ami még mai viszonylatban is bámulatos. A kivételes pontosságra szükség is volt, hisz az egyenlítőn 1 perc eltérés csaknem 28km tévedést jelent a hosszúság meghatározásában! A hosszúsági fokot leginkább a helyi, és a referenciának számító kikötő idejének összehasonlításával lehet meghatározni, a kronométernek ennek a referencia időnek megőrzése volt a feladata. A korabeli hordozható órák azonban meg sem tudták közelíteni az elvárt pontosságot. A kronométer elterjedése jelentős lépés volt a földrajzi hosszúság meghatározásában. Ezt a szép hagyományt az Ulysse Nardin mai napig ápolja, minden órája szinte a korabeli navigáció mérföldköveit testesítik meg.