Európa óraiparának újjászületése

A Szovjet óraipar, és egyéb orosz márkák adaptációja nem egyedi eset, bár államilag ellenőrzött, barbár kifosztásnak látszik, de szinte minden megszállt és később felszabadított ország alkalmazta, sőt a világháború után a Marsall-terv részét is képezte. Magyarország óraipara is hasonló módon állt talpra, hisz a német Junghans hazánkba telepítette gránátidőzítő üzemét, amely átvészelte a háborút. A visszavonuló német csapatok fel akarták robbantani az üzemet, de ez az utolsó pillanatba meghiúsult. A megmentett gépekből és alkatrészekből indult újra a Danuvia óragyár, amit később átvett a Magyar Optikai Művek (MOM). Dunaújvárosi üzeme egész Magyarországot ellátta jó minőségű, ma már legendás órákkal, még exportra is jutott, amit Forgein márkanéven értékesítettek. De nem csak az óraipar profitált az itt maradt, vagy elkobzott idegen ipari és katonai infrastruktúrákból, a Magyar Honvédség évtizedekig hadrendben alkalmazta és kommunista megőrzés alá helyezte a mára már legendás Dodge Weapon és GMC szállítójárműveit, és komplett alkatrészbázisát.