Osztrak-Magyar gőzhajózási társaság

Széchenyi István reformtervei és tőkeinjekciója szédületes fejlődésre ösztönözte a közlekedést és áruszállítást is. A gőzhajózás meghonosodása és a vaskapu megépítése után a folyami hajózás a mindennapok részévé vált. A Duna folyamatos szabályozása és kotrása lehetővé tette a nagy merülési mélységű oldalkerekes gőzhajó biztonságos közlekedését és kikötését. A köz és vámraktárak elterjedése folyamatossá tette az áruk szakszerű tárolását. Szeged földrajzi kialakítása nem csak a halászatnak, hanem a folyami áruszállításnak is kedvezett, valószínűleg nagyban hozzájárult az első Magyar Órakészítő Társulás felvirágoztatásában is. A Duna-gőzhajózási Társaság kicsiny kezdetből főleg Magyarország területén fejlődött oly hatalmas vállalattá, melyhez hasonlót sehol sem találunk. S hogy miként nőtt erőben és képességben s ehhez mérten miként szolgálta a Duna és mellékfolyói hajózási érdekeit, azt elég világosan mutatja az a körülmény, hogy az 1830-ban 105.000 frt alaptőkével és egy 60 lóerejű gőzhajóval alakult társaság fennállásának 50-dik évében, 1880-ban 25 millió forint részvénytőke és 17 millió forint adósság mellett 185 gőzössel s 719 uszállyal 3,115.853 személyt és 13,419.000 métermázsa árút szállított, míg 12 évvel később, 1892-ben, 2 tengeri és 189 folyami gőzössel s 766 uszállyal 3,271.352 utas és 18,303.740 mm. árú szállítását eszközölte.(Fotó forrása: www.tankönyvtár.hu )