Vándor órás

Swarczwaldi parasztórák mintájára virágzott a vándorórások tevékenysége hazánkban is. A kész óraszerkezeteket társzekérre pakolva járták a vidéket és kereskedtek a faliórákkal, amit tetszés szerinti mutatókkal és számlappal láttak el. Az ügyfél a helyszínen választhatta ki a megfelelő festett, vagy porcelán számlapot és a hozzá tartozó mutatókat, amelyeket a nagyon egyszerű, de tartós szerkezetekre szerelt fel az órás. A sarokba lekucorodva elkészültek mesterművükkel és nyakukba véve a vidéket, mentek tovább. A szakma egészen az 1860-as évekig virágzott, még hazánkban is. Se tőkéjük, se szaktudásuk nem volt elegendő helyi vállalkozás indítására és mivel apjuk és nagyapjuk is ezzel foglalkozott, nem látták értelmét egy ilyen tevékenységnek. A mesterember ment az ügyfélhez és nem fordítva. (Fotó forrása: ritkanlathatotortenelem.blog.hu)