Zsebóra, mint úri huncutság

Az 1838-as nagy dunai árvíz és az 1848-as szabadságharc kissé lefékezte a főváros fejlődését, az utak és a közlekedési lehetőségek nagyon korlátozottak voltak. A Budapest központját megtestesítő dunai korzót ábrázoló korabeli képen is kitűnik, hogy a hölgyek szoknyái még a poros utakat söpörték. Az időmérés fogalma itt is kissé háttérbe szorult, az óra inkább úri huncutságnak számított, mint zsebórának, míves kivitele főleg figyelemfelhívásra korlátozódott, mint hogy ez alapján osszák be idejüket az emberek. Az olcsó, mindenki számára elérhető zsebóra fogalma még pár évtizedet várat magára, annak eljövetelét a közlekedés fejlődése hozza magával.