Michelangelo, 1504 Bruges-i Madonna/Belgium, Bruges, Nagyboldoga

Michelangelo
1504 Bruges-i Madonna

Belgium, Bruges, Nagyboldogasszony templom

Firenzében készült 128 cm magas csiszolt márványszobor
Az elkészítés idejét pontosan nem ismerjük, de valószínűleg a Vatikáni Pietá befejezése után fogott hozzá a művész. A Madonna frontális, szigorú mozdulatlan tartásából hiányzik az a bájos főhajtás, amely a XV. századi Madonnák jellemzője volt. A testtartás ünnepélyességét külön kiemelik a függőleges és szimmetrikus ruharedők a kebel fölött, a fejet fedő kendő és a komoly arc szabályos vonalai. A hagyománytól eltérően a Gyermek nem a Szűzanya térdén ül, hanem a két térde között áll. A gyermek jobban ki van dolgozva, mint a főalak, a szelíd mosolyú pufók arcgyermeki ártatlanságot fejez ki. A szűz arcán egykedvű belenyugvás lebeg. A mű a bizánci típusú ábrázolás modorát követi.

A szobrot Michelangelo 1506-ban eladta Giovannio és és Alessandro Moscheroni brüggei örököseinek. Ez volt az egyetlen olyan szobor, amely Michelangelo életében elhagyta Olaszországot. 1794-ben a szobrot Párizsba szállították, majd Napóleon bukása után visszakerült Belgiumba. 1944-ben visszavonuló német katonák matracokba burkolva egy vöröskeresztes autóban csempészték ki. Két év múlva Ausztriában találtak rá a szoborra, újból visszavitték, és elhelyezték a brüggei Nagyboldogasszony templomban.