_
Repülőbalesetek nyomában.1
  • 2009. júl. 13.
  • 273
  • 0
  • 0
  • beágyazás
    M S XS
    px
    HTML
    URL
  • jelentem
Mielőtt rátérnénk a szakmai vizsgálat részleteire, nem árt néhány fogalmat tisztázni. Magyarországon a repülőesemények és légiközlekedési balesetek kivizsgálásának rendjét a 13/2000. KHVM-HM-EüM együttes rendelet szabályozza. Ebben a rendeletben határozták meg a légiközlekedési baleset és a repülőesemény fogalmát is, ami véleményem szerint nem eléggé egzakt, ezért inkább az állami légiközlekedésben alkalmazott definíciókat ismertetném. E szerint az esetek súlyosságát tekintve öt kategóriát hoztak létre:

– A, kategóriájú légiközlekedési baleset, amely során bárki életét veszti.
– B, kategóriájú légiközlekedési baleset, amely során a légijármű nem javítható mértékben sérül, vagy bárki súlyos sérülést szenved.
– C, kategóriájú súlyos repülőesemény, amely során a légijármű olyan sérüléseket szenved, ami csak ipari körülmények között javítható, vagy bárki könnyebben megsérül.
– D, kategóriájú repülőesemény, ha a repülési feladat megszakítása szükségessé válik, vagy a légijármű olyan sérülést szenved, ami az üzemeltető által javítható.
– E, kategóriájú rendellenesség, amely bekövetkezése nem teszi szükségessé a feladat megszakítását, de a tapasztaltak és a tett intézkedések hozzájárulnak a repülésbiztonság fokozásához.

A fenti kategóriák vonatkoznak az ejtőernyős esetek besorolására is. Az események vizsgálatának folyamata mind az öt kategóriában azonos módon történik, írásomban azonban a legsúlyosabb kategóriával, a légiközlekedési balesetek vizsgálatával kívánok foglalkozni.


Hazánkban a repülőesemények és baleset kivizsgálása polgári repülőeszközök esetében a Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet (PoLéBiSz) feladata, míg az állami repülésben bekövetkezet hasonló eseteket a Katonai Légügyi Hivatal hivatott kivizsgálni. Mindkét szervezet folyamatos készenléti szolgálatot tart fenn, hogy szükség esetén azonnal megkezdhessék egy esetlegesen bekövetkező esemény kivizsgálását. Emellett a légijárművek és repülőterek üzembentartóinak is kötelességük úgynevezett Üzembentartói Baleseti Ügyeleti szolgálatot fenntartani, vagy olyan szervezethez csatlakozni, amely ilyen szolgálatot fenntart. E szolgálat feladata egy esemény bekövetkezte esetén jelenteni azt az illetékes kivizsgáló szerv felé, az eseménnyel kapcsolatos dokumentációk (az érintett szakszemélyzet kiképzésére és felkészültségére vonatkozó anyagok, a repülési feladatra vonatkozó anyagok, valamint a légijármű karbantartási dokumentumai) és egyéb a kivizsgálás szempontjából fontos anyagok (a rádióforgalmazás felvételei, tüzelőanyag és olajminták) összegyűjtése, valamint az esemény helyszínén a nyomok megőrzése, amennyiben az esemény az üzembentartó telephelyének közelében történt.
Egy légiközlekedési baleset során az első és legfontosabb feladat az emberi élet mentése. E feladat ellátására a katonai és a nagyobb polgári repülőtereken repülőtéri tűzoltó szolgálatot tartanak fenn. Ahol nincs ilyen szolgálat ott szükség esetén az állami tűzoltóság feladata a mentés végrehajtása. Emellett a Magyar Köztársaság úgynevezett Légi Kutató-mentő Szolgálatot is fenntart, amit az MH. 86. Szolnok Helikopterezred biztosít a pápai és a szolnoki katonai repülőterekről egy-egy Mi-8 (Mi-17) típusú helikopterrel. A mentés során, a helyszínen beállt változtatásokat minden esetben dokumentálni kell, és a helyszíni szemle bizottság kiérkezése után tájékoztatni kell a bizottság vezetőjét ezekről.


A mentés befejezését követően, még a helyszíni szemle megkezdése előtt, végre kell hajtani a terep ellenőrzését, és szükség esetén mentesítését a sugárzó, vegyi- és robbanóanyagoktól, melyek veszélyt jelenthetnek a helyszínelő csoportra. Ezen anyagok származhatnak a repülőgép berendezéseiből, fegyverzetéből és rakományából egyaránt. Emellett számos egyéb veszély is leselkedhet a mentésben és a helyszínelésben résztvevőkre. Veszélyt jelenthetnek például az eset helyszínén élő vadállatok, rovarok, maga a terep, az időjárás viszontagságai, az esetleg már bomlásnak indult holttestek, de az egyik fő veszélyforrást a modern repülőeszközök építése során alkalmazott kompozit anyagok jelentik, melyek égés
Gyártó: Pentax Optio 33L
Fókusztáv: 5.8mm
Rekesz: f/4.8
Zársebesség: 1/400
Készült: 2004. máj. 13. 10:16
Kevesebb
Több