_
kórékatonák
  • 2012. okt. 20.
  • 682
  • 24
  • 15
  • beágyazás
    XL L M S XS
    px
    HTML
    URL
  • jelentem
Gyártó: Sony DSC-H9
Fókusztáv: 7.9mm
Rekesz: f/6.3
Zársebesség: 1/250
ISO: 80
Készült: 2012. okt. 17. 17:04
Kevesebb
Több

Krémusz   2012. október 20.

Nagyon szép kép és szellemes cím! Gratulálok:)))

dzsaguar   2012. október 20.

ott sorakoznak a képen :) ami a kukorica után a földben a marad az a kóré (itt!)

mammaróza   2012. október 21.

Mifelénk kóró a neve. A fotón látszik, hogy géppel van levágva a kór(é)ó szár:):) . Még az én időmben, a háztájiban, málészedés után sarlóval vágtuk le a szárat, egészen a tövénél. Addig vágtuk sorban, átnyalábolva a szárakat, míg át tudtuk fogni, aztán leraktuk a sor mellé. Az utánunk jövők összekötözték, és a kévéket kúp alakzatba rakták! (kukóra rakták!:):):) A végén megszámoltuk hány kukkórót raktunk össze a területen!!
Na... ebből értett-e valaki valamit is?:):):):):):)

Krémusz   2012. október 21.

Én igen! És nagyon tetszett, bár mi nem ezeket a szavakat használjuk.:)))
Mi is kézzel vágtuk, de persze azért, mert nem nagyüzemi, hatalmas területről volt szó, csak kb 20 sor, de az jó hosszan. Összejött a család és letörtük a csöveket, aztán jött a vágás, a kévékbe rakás.
Nálunk kórészásnak hívják azt, amikor a learatott, vagy betakarított területen végigjárnak és összegyűjtik a véletlenül ott maradt kukoricát vagy akár a burgonyát.

mammaróza   2012. október 21.

:):) Mi azt kórészás helyett tallózásnak hívtuk!.):)

tacsifoto   2012. október 22.

Nálunk különösen a leszüretelt szőlőskertekben volt érdemes körülnézni, ha már erősen ritkulnak a szőlőlevelek és a kis hónaljfürtök is mézédesre érnek. Ezt nálunk lecskázásnak nevezik. Barátnőmmel rendszeresen jártunk lecskázni. Ezeket a pici, ottfelejtett, vagy szándékosan otthagyott fürtöket jobban szerettük és szeretjük, mint a szüreti szőlőt.

dzsaguar   2012. október 22.

Itt a földön maradt termést böngészik. A kukorica szárát levágták és szárkúpokba rakták. Tavasszal mentek kórét veregetni. (Az ősszel felszántott kukoricaföldön tavasszal első fogasolás után összegyűjtötték a föld tetejére került kórékat. Azokat egymáshoz veregették, hogy a föld kihulljon belőle.) Tüzelőnek használták a sparhetban(!)

mammaróza   2012. október 22.

... érdekes, hogy a szokások egyformák, csak az elnevezés változik tájanként! Felénk is összegyűjtötték a gyökeret, - amit csobaknak hívtak - aztán jött az egymáshoz vagy a földhöz veregetés - végül a sparhelt!

tacsifoto   2012. október 22.

Mi kukoricaszárral nem tüzeltünk (hisz nem is volt) de a lemetszett szőlő venyigéjével igen. Elég vékonyka meleget adott, inkább csak a begyújtáshoz volt jó. Viszont Édesapám munka után kijárt az erdőre, mi meg vele, és száraz ágakat gyűjtöttünk, volt egy hosszú rúdra erősített kampója, azzal húzta le a fákról. Néha nekünk is segíteni kellett, ha túl vastag volt az ág. Hű akkoriban tisztára volt pucolva az erdő, nem úgy, mint most.....szinte az egész város így fűtött a háború utáni években.
A jó, zsíros brennbergi szenet akkor vetette a tűzre, ha már igen-igen hideg volt.

Kedvencnek jelölték
Gyűjteményekben
Albumokban