Medgyaszay István emlékhely.

Látnod kellett volna Csillu, miként is kommandóztam én be ide....Emlékház, ugyebár eként volt kitáblázva a kis bekanyarodó utcácska elején, gondoltam lesz egy szoba szentelve a művész munkásságának (ez esetben építészművésznek), ezzel szemben találtunk egy régi fatáblás kaput résnyire -mintegy csalogatóan - nyitva. Mint a farkas a három kismalac házába, úgy osontan lépésről, lépésra mind beljebb és beljebb (sehol egy lélek, kutyaház viszont hatalmas)volt ám zabszem....és képzeld oltt voltunk vagy 3/4 órát érzésem szerint és teljesen háborítatlan fotozhattam szét az egész kertet udvart és mindent ami benne és körülötte található volt. Most mond mekkora szerencse kell ehez, viszont egy tündéri kis vörös cicus mellénk szegődött idegenvezetőként..... :-)))

Nagyon kedves vagy Puffancs, igyekszik az ember lánya..... :-)))

...most valóban a kezemre játszott! :-)))

...az ember telhetetlen, most az jár-kel a fejemben, vajon mi lehet odabenn, miféle titkokat rejtegetnek ezek az ódon falak...de ez így van rendben. :-)))

Nagyon szomorú uram/hölgyem, hogy ahelyett, hogy a platform rendeltetéséhez híven fotográfiákat töltene fel a saját és mások örömére, ön ezt a gusztustalan, piszkálódást választja a teljes ismeretlenségbe búrkolózva, se kép, se név, se fotó....
Nem volt szándékomban önnel társalgást folytatni, de tudnia kell, hogy nem vagyok egy leskelődő, magánlaksértő fajta, sőt mássok nyugalmát sem bolygatom!!!

Az utca elején fennen hírdetik, hogy e házban emlékhely található, ezen felbuzdúlva gondoltuk megnézzük a kiállítéást magunk is, ám mikor tárt ajtó fogadott -gondolván, hogy szabad a járás- mi is elindúltunk a házfelé, hogy ott majd belépőjegyet váltunk, mint megannyi hasonló kiállító helyen tettük már...a képek ekkor készültek a teljesen elhagyott, lepusztult helyen, az ablakban lefotózott pár poros köcsög valóban magánlaksértés volna?!! Na jó nekem ennyi elég is, maradok a békesség mezején. Isten Önnel!