Minap egy különös erdőben jártam. A fák valami érdekes hangulatot adtak az egész környéknek, már magam sem tudom, hogy keveredtem egyre beljebb és beljebb, egészen addig, míg már rám esteledett.
Nagyon sötét volt és már csak úgy tudtam előre haladni, ha a kezeimet magam előtt tartottam. Egyszer csak zajt hallottam és furcsa beszédet, valami idegen nyelven. Majd egyik pillanatról a másikra fény kezdett derengeni előttem, egyre jobban bevilágítva körülöttem a környéket. Láttam, ahogy lámpaoszlopok emelkednek ki a földből, egy ösvényt világítva meg előttem, melyen bátran lépdelhetek.
Úgy gondoltam, valami idegen helyre vezetnek a különös úton-módon segítségemre siető lámpások, mígnem egyszer csak kiértem az autóútra. Ahogy visszanéztem, a fények már szinte mind eltűntek, visszahúzódtak, akárcsak a végig az úton elkísérő furcsa beszédfoszlányok.
Körülnéztem, majd elindultam abba az irányba, ahol a kocsimat sejtettem. Még egyszer visszafordultam, hogy búcsút intsek, de csak egy bagoly huhogott mintegy válaszul...
www.facebook.com/AshenThePhotographer
