Tűnékeny híd

Észre vetted? Valahogy egyre kevesebb. Egyre kevésbé látszik. Elfelejtetik velünk.

Úgy tesznek, mintha az érdekünkben tennének. Mintha vigyáznának ránk. Mintha ezzel majd jobb lenne nekünk. Régen - régen - volt köztünk egy Híd. Köztünk és köztük.

Összekötött minket, hisz tudták, hogy mi engedtük őket oda. Vigyáztak ránk. De aztán elvakultak. Már csak néhányan emlékeztek a Híd igazi feladatára. Aztán Ők is eltűntek.

Akik pedig maradtak... Nos, ők aláaknázták a Hidat. Fegyvereket raktak rá. Persze olyanokat, amik ránk mutatnak. Mindegy, ki kerül a túloldalra, hozzájuk, felfalják és kapnak egy zombit, aki már oda tartozik.

Mi pedig hagytuk. És hagyjuk most is. Mert már mindent elhiszünk, amit mondanak...? Szerencsére vannak, akik kezdenek magukhoz térni, és emlékezni a Híd Nevére...

Érzed a béklyót a nyakadon, vagy...
Alszol még?

www.facebook.com/AshenThePhotographer