Állítólag valamikor régen az ég nem kék volt. Sem amikor lement a nap, sem amikor napközben ragyogott. A piros szín, ami akkoriban uralta az eget, nem volt igazán - hogy is mondjam - megfelelő, hiszen amellett, hogy minden más színt elnyomott és felülírt, az emberek hangulata is nagyon nyomott volt tőle.
Így aztán egy csoport úgy döntött, hogy megváltoztatják az ég színét, méghozzá kékre. Ezek az emberek nem átlagos emberek voltak, hisz pusztán akaratukkal tudtak dolgokat rábírni változásokra. Persze egy vagy két ilyen ember is kevés lett volna egy ilyen szintű változáshoz, úgyhogy ahogy szent könyveik írták, kilenc kiválasztott kapcsolódott össze közülük, hogy Egy Akaratként hozzák el a változást a bolygó és lakói számára.
Szóval A Kilenc egy nap körbeült lehunyt szemmel, rengeteg gyakorlattal megkeményített elméjükkel összekapcsolódtak és innét kezdve minden erejükkel egy dologra koncentráltak. Kék. Kék. Kék...
És az ég színe lassan elkezdett változni. Szemmel látható változás volt, ahogy a kék szín elkezdett terjedni egy pontból kiindulva, az emberek pedig csak álltak, nézték és csodálat tört elő lelkükből. Ők akkor még tudták, hogy A Kilenc valójában mekkora áldozatot hozott Értük, a mai emberek már A Kilenc-re sem emlékeznek, nemhogy arra, amit tettek és az áldozatra, amit ezért adniuk kellett.
Merthogy ezt a nagyságrendű változást folyamatosan teremteni kell, és Azzá kell válni, amit teremtenek. Így hát kilenc ember megszűnt Létezni, feladta Önmagát, amikor nekünk segített s lassan eltűntek a teremből, ahol ültek. Ők ma is velünk vannak. Mindig, mikor felnézel az égre, jusson eszedbe, hogy amiatt látod olyannak a Csodát amilyen, mert kilencen azzá lettek, amit látsz és még most is Azok.
https://www.facebook.com/AshenThePhotographer
Ashen
Ashen 2013. augusztus 30.
Köszönöm. :)