_
Átadás utáni helyzetkép
  • 2014. szept. 08.
  • 749
  • 3
  • 21
  • beágyazás
    XXL XL L M S XS
    px
    HTML
    URL
  • jelentem

franczk   2014. szeptember 09.

Legyünk optimisták! Hátha lesz belőle valami ...

anna schwelung   2014. szeptember 09.

Ibi67: Egyébként már most is kész van... mint a lecsó, melyhez a hagymát már megdinszteltük, majd hozzászórtuk a többi alkatrészt és azzal a lendülettel az asztalra is tettük a vendégeink elé, főzetlenül.

anna schwelung   2014. szeptember 09.

francz: Mondjuk ezt a utasoknak, akik kényszerűségből a villamos végállomásától a busz átszállóig 450-500 méteres kerülőt tesznek munkába menet, álmos kisgyerekkel kora reggel óvodába sietve...

nevetnijo   2014. szeptember 09.

...és délután hazafelé, fáradtan, csúcsforgalomban, kisgyerekkel plusz bevásárló szatyorral... És ha baleset lesz akkor a BKK mossa kezeit.

ibi67   2014. szeptember 09.

Igen, minden lassan készül és ha kész van sem adják át. A RAM-ban van egy kültéri fitness park. Múlt hét szerdán fektették le az utolsó rekortán réteget. Ma reggel páran bementünk edzeni. A biztonsági őr elküldött azzal, hogy még nem adták át, aminek biztos oka van. A Margitszigeten, amikor a 200 méteres futópálya részen kicserélték a rekortánt, 24 óra volt a kötési idő. Most játszanak velünk? Nem tudnak egy valamit egyszerre megcsinálni és átadni? Minden egyszerre kell? Ez a bizonyíték, hogy fejlődik az építőipar?

franczk   2014. szeptember 09.

Épp most írtam egy másik fotódhoz hozzászólást. A többi gondolatom nem tűrné a nyomdafestéket.

anna schwelung   2014. szeptember 09.

nevetnijo: Baleset bármikor megtörténhet, de ez kissé növeli az esélyét! Aki az úton halad át, mindenképpen a bőrét viszi a vásárra, senki nem kényszeríti rá...

anna schwelung   2014. szeptember 09.

ibi67: Nem ismerhetjük az anyag száradási idejét!...de hidd el október elejére minden csillog-villog majd, mint Salamon alkatrésze.

anna schwelung   2014. szeptember 09.

franczk: Majd olvasom! De ne izgasd fel magad, ezzel kell élnünk :-(

ibi67   2014. szeptember 09.

Az októberi csillogás-villogás nem felejteti el az eddigieket. Budapesten már lassan háború utáni helyzet van. Minden létező és nem létező helyet feltúrnak. A 26-os buszon is anarchia van, két hétre levették a kötelező bérlet bemutatás táblát, most újra visszatették. A múltkor nem volt kint a sárga felirat, utána a végállomáson automatikusan felszálltam a középső ajtón, és a vezető már be is kapcsolta a lemezt. Szóval, elegem van az egészből, akkor is, ha októberre minden csillog-villog. Az eddigieket nem felejtem el.

ibi67   2014. szeptember 09.

Lehet ezt elfelejteni? Túl rögös a csillogás-villogáshoz vezető út és ez az időhúzás.

nevetnijo   2014. szeptember 09.

Nem is az úton áthaladókra gondoltam. De ahogy a munkások a megállóban dobálják egymásnak a szerszámokat, építési dolgokat, az bármikor eltalálhat valakit.

ibi67   2014. szeptember 09.

Mindegyik veszélyes, áthaladni is és a dobálások is. A mai Magyarországon melyik melós dolgozik lelkesen? A lelkes és lelkiismeretes dolgozók elvándorolnak Angliába vagy Németországba sokkal jobb fizetésért. Talán pár kivétel is van, aki itthon maradt, de talán csak azért, mert most tanul nyelvet.

anna schwelung   2014. szeptember 09.

nevetnijo: Mint az Arany féle nehéz kő, kit hogyan talál meg...

anna schwelung   2014. szeptember 10.

marcipan74: Nahát,egy rugóra jár az agyunk!!!!! Az előző írásodra az imént ugyanezt válaszoltam.

marcipan74   2014. szeptember 10.

:-) De ez így jóóó! Mármint, hogy sokszor van egyező véleményünk, gondolatunk. Gyanítom, hogy kihallatszott :-)

Kedvencnek jelölték
Gyűjteményekben
Albumokban