Ratosnya nevét 1808-ban említette először oklevél Restolcza, majd 1888-ban Ratosnya néven. A falu erdőmunkások szálláshelyéből kialakult faipari település. 1910-ben 907, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni felső járásához tartozott. 1992-ben 1588 lakosából 1428 román, 144 magyar, 13 cigány, 2 ukrán, 1 szlovák volt. Lakossága a jelenben: a községben három nemzetiség található, román 78%, magyar 20%, roma 2%. Borzián és Galonyán hivatalosan magyarok nincsenek, a magyarok 82%-a Jódon, 12%-a Ratosnyán lakik Ratosnya községközpont a hozzá tartozó falvakkal (Borzia, Galonya, Jód, Andrástelep) a Görgényi- és a Kelemen-havasok lábánál fekszik, felezi a Szászrégen és Maroshévíz közötti távolságot (35 km), valamint a Marosvásárhely–Gyergyószentmiklós (70 km) útvonalat. Ratosnyán, Galonyán, Andrástelkén műút halad keresztül a Maros jobb partján, a bal parton pedig a Marosvásárhely–Brassó vasútvonal, amely érinti Borziatelep és Jód településeket is. Nagyon könnyen, akár autóval is megközelíthető minden település a községben. Az említett települések a Maros valamint a hegyi patakok alkotta völgyekben jöttek létre. A településeket erdővel borított hegyek veszik körül, amelyek széppé, kellemesé tesznek minden, ember által létrehozott létesítményt is.. Ratosnya lakói románok, magyarok és néhány cigány, fakitermeléssel, erdei gyümölcs begyűjtéssel foglalkozik. Erdővidék, ezért a mezőgazdasági munka hiányzik. Ratosnya erdészeti szempontból több részre tagolódik: Lisztes, Jód völgye, Porcu, Secu, Secu torka, Bradu, Pagyiró, Visa, Valcaluta, Isten-szék, stb, mind turisták által kedvelt kirándulóhelyek. 1990 előtt mükődött egy kisvasút, pályakocsikkal, azzal lehetett megközelíteni a távoli részeket, ugyanakkor ezzel szállították a fakitermelő munkásokat az erdőbe, és ezzel szállítottak vissza a levágott fát a fafeldolgozó telepre (fűrésztelep). Ugyanígy utaztak az erdőbe és tértek vissza az erdei gyümölcsöt, gombát begyűjtő asszonyok, férfiak, gyerekek. Nyáron, ez egy jól fizetett kereseti lehetőség volt, mert ebben a zónában a munkahely lehetősége kevés, főleg a nők számára. Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kovászna (székelység) vidékéről sok vendégmunkás dolgozott a Ratosnyai erdőkbe. Ratosnyán erdészeti hivatal is mükődik.