Ezeket a kolompokat akkor szólaltatták meg, amikor baj történt, vagy meghalt valaki. Borzalmas hangja volt mindegyiknek, de egyik sem vetekedett a Jókai Mór utcán álló tűztoronyra szerelt úgynevezett "Jeriko szirénával". A kurbli hajtású, kézzel működtetett készüléket a tűztorony gondnoka hozta működésbe, telefonhívásra. Asztalán helyezkedett el egy -LÉGIRIADÓ- feliratú fekete telefonkészülék, amely csak vész esetén szólalt meg. Ilyenkor lóhalálában felszaladt a lépcsőn, sokszor pizsamában és három percen át erejét megszakítva tekerte a sziréna kurbliját. Csendes időben az egész budafoki dombság zengett hangjától, amit főpróba alkalmával működésbe hoztak. Valami motoszkált az emberek fejében, mert egyre többször tartottak szirénapróbát,amiről repülőgépről ledobott szórólapokon tájékoztatták a lakókat. A lapon elmagyarázták, hogy légitámadás esetén azonnal húzódjanak be a ház alatt elterülő pincesorba. Mivel a Budafokon álló házak nagy része közvetlenül a mészkőhegy lábához lett építve, sok lakáshoz tartozott egy barlangszoba a hegy gyomrában, ez helyettesítette a pince fogalmát. Pletykaszinten mindenki próbálta megfejteni, mire ez a készülődés egy ilyen békés környéken, ahol szinte egyetlen incidens sem történt, leszámítva a távozó fiatalok akcióját, amikor lelőtték a házmester lovát. Bár dúlt a második világháború, de mindenki élte megszokott polgári életét. Bár kicsit furának tartották, és senki nem értette, mi okozta az "aranyifjak" hirtelen távozását, akik sebtiben elhagyták a házat. Még a teáskannát is a sparhelten hagyták, a nyitott ajtón keresztül a ház közössége apránként mindent elhordott ami mozdítható. A gondnoknak pusztán egy bronz mozsár maradt, és egy kiskaliberű pisztolyhoz tartozó lőszer, amivel előszeretettel lövöldöztek annak idején a fiatalok, főleg vaktában. Nemsokára mindenki megértette távozásuknak okát, hisz a legmelegebb nyári napon megérkezett az égi istencsapás. A Jókai Mór utcán álló tűztorony szirénája egyszer csak megszólalt és úgy törte meg a csendet, mint még soha. Mindenki kiszaladt az utcára, tudták jól, hogy nagy baj van, mert a bérházak vészkompjait is ugyan ezt a taktust ütötték. A kutyák éktelen vonyítással ugyan úgy "énekeltek", mint manapság, amikor meghallják egy mentő, vagy tűzoltóautó hangját. Behúzott farokkal értették meg az emberekkel, hogy ideje menekülni, mégpedig a pincébe. Hatalmas dübörgéssel, alacsonyan repülve Budaörs felől érkeztek meg azok a "Liberátornak" nevezett négymotoros bombázók, amelyek az amerikai légierő kötelékében repültek, szintén amerikai Mustang vadászgépek gyűrűjében. Mint később kiderült a Duna másik oldalán elterülő olajfinomítót vették célba és már Budafok felett kinyitották a bombavetőiket. A Weiss Manfréd Művekhez tartozó "Shell" olajtároló olyan robajjal robbant fel, hogy az összes Budafokon álló ház ablaka betört.
