Tonneau tok a Doxától

Az Art'Deco stílus, mint a Bauhaus mellékága behálózta a hétköznapokat, minden használati tárgy, ékszer, óra képviseltetni akarta magát benne. Nem volt ezzel másként a Doxa sem. A divat mindent alárendelt a funkcionalitásnak és a stílusnak. A divatirányzat megnevezése országonként változott, trendi fogalomként ma talán a sikk szót lehetne ráilleszteni. Az 1940-es években, a gazdasági világválság után előtérbe tört az aszimmetria. Azt Art'Deco igazodott a válság okozta társadalmi helyzetjelentéshez, asszimmetriája a végletekig fokozódott, egészen a hordhatatlanság határáig. A divathullám meghatározó forrása természetesen Amerikából érkezett Európába, rányomva bélyegét a korabeli divatra. Az irányzat mai napig meghatározza a formavilágot, lendülete néha elhalt, aztán főnixmadárként újraéledt. A stílus maradt, csak az emberek változtak. Míg 1931-ben Schneider Mátyás fuvarozó úri kúriáját egy frissen szerződtetett grófi lakáj telezsúfolta Art'deco stílusú használati tárgyakkal, addig modern világunkban egy jól menő informatikai vállalkozó teszi ugyan ezt, annyi különbséggel, hogy a lakájt most már ingatlan-managernek hívják és nem szereti ha Hyppolitnak szólítják. A stílus ugyan az, a mai modern órák formavilága is ezt testesíti meg. A képen látható 1939-ben gyártott Tonneau tokos rózsaarany Art'Deco karóra a Doxa által fenntartott Bieli múzeumban megtekinthető, és a mai napig gyártásban van.