http://indavideo.hu/video/Molotov-Ribbentrop_paktum A német–szovjet megnemtámadási szerződés (közismertebb elnevezéssel Molotov–Ribbentrop-, kevésbé elterjedt kifejezéssel Hitler–Sztálin-paktum) Moszkvában 1939. augusztus 23-án Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterek által aláírt megállapodás. A felek a szerződéshez csatolt titkos záradékban megállapodtak Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról.Előzmények Adolf Hitler német kancellár, pártelnök és birodalmi elnök autópálya és vasútvonal építésével akart korridort (folyosót) nyitni Lengyelországon keresztül Kelet-Poroszország felé. Lengyelország ezt azonban nem engedte, így Hitler a háború mellett döntött. De tudta, hogy nem lenne esélye győztesként kikerülni egy ilyen háborúból, mivel Lengyelországot a szövetséges Franciaország és Nagy-Britannia mindenképp támogatta volna, így Hitler előbb szövetséget kötött a Szovjetunióval. Tartalma A német–szovjet megnemtámadási szerződés nyilvános része egymás kölcsönös tiszteletben tartásának és meg nem támadásának szándéka mellett rögzítette, hogy amennyiben valamelyik fél harmadik féllel háborúba lép, a másik fél semleges marad.Titkos záradék A titkos záradék Molotov és Ribbentropp kézjegyével A szerződés titkos záradéka rögzítette a szerződő felek között Európa északkeleti és déli részeinek érdekszférák szerinti felosztását. A titkos záradékban rögzítettek szerint: * Lengyelországot a Narew, Visztula és San folyók mentén osztották fel. * A német fél lemondott, pontosabban nem tartott igényt Besszarábiára (jelenleg Moldova). * A balti államokat és Finnországot Litvánia kivételével mint szovjet érdekszférát rögzítették. Egy további és később aláírt titkos záradékban szerepelt az is, hogy a szovjet érdekszférában élő német nemzetiségű lakosságot (besszarábiai németeket, balti németeket és bukovinai németeket) kényszerköltöztetéssel át kell telepíteni Németországba. Az iratok titkosítása miatt a záradékra csak 1989. május 23-án derült fény.