http://indavideo.hu/video/Miskolc_regen Az 1860-1880-as évektől számíthatjuk a ma ismert városkép kialakulásának kezdetét, a modern városfejlődés megindulását. 1859-ben Miskolc bekapcsolódott a vasúti forgalomba, 1868-ban felépült a diósgyőri vasgyár, 1897-től indult el a villamosforgalom - az országban másodikként. Felépült a városháza, a megyeháza, elkészült a Tiszai és a Gömöri Pályaudvar, létrejött a Népkert, ahol Erzsébet királyné szobrot kapott. Megszületett a városi fürdő, és megtörtént az előtte lévő rész térrendezése, ahol Kossuth Lajos, Magyarország kormányzóelnöke (1849. ápr. 14-aug. 11.) első egész alakos köztéri szobrát emelték fel. Megnyitotta kapuit a Borsod-Miskolci Múzeum. Miskolc szállodákkal és számos lakóházzal gazdagodott. Kihasználva a Bükk hegység természet adta lehetőségeit, Miskolc környékét, Hámort, Lillafüredet, Tapolcát népszerű üdülőközponttá fejlesztették. amikor a "trianoni trauma" megbénította az országot. 1919-1920 között a város lakossága 51 000-ről 57 000-re, majd 1930-ra 62 000 főre nőtt. A világháborús vereség, a háborút követő forradalmak, a súlyos területveszteség, a gazdasági összeomlás szétzilálta a város teljes szerkezetét, megváltoztatta a század elejétől épített politikai és gazdasági kereteket. 1939 szeptemberétől, a II. világháború első időszakában, a város iparán keresztül - a hadi konjunktúra hatására - átmenetileg javultak az életkörülmények. Ebbe a társadalmi képbe "robbant" bele a lengyel menekültek hada. 1939. őszétől a német-lengyel háború idején kb. 30-35 ezer lengyel katona és polgári személy vonult át a megyén, illetve Miskolcon, az I. világháború után először idézve fel a háború szörnyűségeit. 1941. július 30-án jelentették be hivatalosan Magyarország hadba lépését a Szovjetunió ellen. Ezt az időszakot (1938-1941) még súlyosan terhelték az embertelen, diszkriminatív zsidótörvények, amelyek Miskolc lakosságának közel 1/5-ét érintették. 1944. március 19-én Magyarországot és Miskolcot is megszállták a németek. A háború 1944. nyarán érte el a keleti országrészt, majd június 2-án Miskolcot rendkívül súlyos bombatámadás pusztította. (206 halálos áldozatot és 420 sebesültet követelt a több hullámban történő bombázás, amelyben olasz támaszpontról indítva, közel 100 repülőgép vett részt.) A bombázásokkal csaknem egy időben történt a megyebeli és a miskolci zsidóság gettósítása, majd a Diósgyőri Téglagyárból az auschwitzi haláltáborba indítása. 1944. június 12-15. között három vasúti szerelvénnyel 15 464 embert hurcoltak el Miskolcról. Miskolc és környéke 1944. november elejétől vált hadműveleti területté. A várost védő német egységek a szovjet csapatok elől kivonultak Miskolcról, így a szovjetek ellenállás nélkül vonultak be a városba. Miskolc ismét megszállt város lett. http://www.youtube.com/watch?v=jQ28E9pytnU