Svédország önálló fejlesztésű, olcsón üzemben tartható többfeladatú könnyű harci repülőgépe. A legkisebb negyedik generációs vadászgép. A Saab, az Ericsson, a Volvo, a Saab Avionics és az FFV Aerotech fejlesztette. A gyártásban a BAE is részt vett a futóművek és a szárnycsatolás gyártása révén (2003-ban kivonult). A JAS a Jakt, Attack och Spaning hármas rövidítése, vagyis vadász, támadó és felderítő. 1988-ban repült először, a svéd légierő 1997-ben állította szolgálatba.
Kis tömegéhez mérten óriási tömegű fegyvert lehet rá függeszteni: 8500 kg-t. (Összehasonlításul: a Eurofighter csak 6500 kg-t.) Ez éppen a duplája, mint elődjének, a JAS-37 Viggennek. Kacsa előszárnyas, deltaszárnyú gép, mint a többi új fejlesztésű európai gép, a Eurofighter és a Rafale. Ez kitűnő manőverező képességet ad neki. Alkalmas légvédelemre, amennyiben bevethetők repülőgépek, helikopterek és rakéták elfogására. Különösen rugalmas, Svédországban több száz ideiglenes támaszponton tölthetik és fegyverezhetik fel, országúton is fel és leszállhat (persze jó minőségű utakon).
Elektronikája: a Gripen híres kommunikációs rendszeréről, amely elengedhetetlen a svéd légvédelmi rendszerhez, amely a légi és földi célfelderítés és harcvezetés teljesen automatizált rendszere. A repülőgépek egymás között valósidejű adatcserére képesek, felderítő-támadó üzemmódban képes a felderítési információt továbbítani a többi radarcsendben közeledő gépnek.
Ericsson PS-05 nagyhatótávolságú pulzus-Doppler radarjával egyszerre tud felderíteni több célpontot és rávezetni a rakétákat akár látótávolságon kívül is (BVR), de a radar által szerzett adatok betáplálhatók a navigációs rendszerbe is, amely automatikusan a célhoz vezetheti a gépet. Funkciói: tűzvezető, lefelé néző, terepletapogató radar. Thales TSC 2000 saját-idegen felismerő rendszer. Széles HUD. ECM: EWS 39 integrált rendszer radarriasztó, csalikilövő rendszerrel, FLIR, lézertávmérő. Irányítása triplex fly-by-wire. A legfontosabb kapcsolók a gázkarra és a botkormányra vannak integrálva (HOTAS)
Fegyverzete: beépített radarirányítású 27 mm-es Mauser gépágyú, Sidewinder, Matra Mica, AMRAAM és Sky Flash légiharc rakéta. Felszíni célok elleni fegyverei között a Maverick mellett ott van a svéd fejlesztésű RBS-15F hajók elleni rakéta is. Bofors ARAK 70 mm-es nem irányított rakétakonténer. Csalikilövő. Felderítéshez külső konténerben magával vihet elektrooptikai eszközöket, amelyekkel és radarjával bármilyen látási viszonyok között képes az ellenséget felderíteni. A Saab együttműködik a nagyobb európai rakétagyártókkal, hogy új légiharcrakétákat (Meteor és IRIS-T) fejlesszenek ki a Eurofighterhöz, a Rafale-hoz és a Gripenhez.
Változatok: A: alaptípus; B: kétüléses gyakorlóváltozat; C: továbbfejlesztett változat fedélzeti oxigéngenerátorral, színes kijelzőkkel és légi utántöltési lehetőséggel; D: a C változat kétüléses változata, Svédországban 2002 szeptemberében állt szolgálatba.
Magyarországon nagy vitát váltott ki, hogy az amerikai F-16-ost, vagy a Gripent rendszeresítsék új generációs vadászgépként. A vita immár eldőlt, de azért idézzük fel a legfőbb érveket és ellenérveket. A Gripen ellen szokták felhozni érvként, hogy Svédország nem NATO-tagállam és sok eszköze nem kompatibilis a NATO-rendszerekkel. Ugyanakkor a BAE révén a gyártásban részt vesz a NATO-tag Nagy Britannia is. A kommunikációs rendszere kétségkívül nem NATO-szabványos, a nagyobb baj az vele, hogy Magyarországon nincs meg az a kommunikációs kapacitás, amelyet a Gripennel használni lehetne. Nálunk még mindig a rádión, szóban történő célra irányítás a szokás. A legfőbb ellenérv (a sajtó csak ezt ismeri), hogy nem utántölthető a levegőben. A következő generáció, a Batch-3-as már képes rá és az új kormány gondokodik is, hogy mi is a továbbfejlesztett változatból rendeljünk. De minek? Magyarországon a legnagyobb távolság 500 km, és őszintén remélem, hogy a NATO nem várja el tőlünk, hogy Irakba, meg Afganisztánba menjünk bevetésre (baloldali politikusok szerint igen, de az USA is megerősítette D-209 washingtoni látogatásakor, hogy nem). Elég d
