Postsparkasse

A szecesszió „minden kornak a maga művészetét” mottója jegyében vágott bele Otto Wagner 1904-ben a postapalota tervezésébe. Szó szerint az utolsó szögig láttatni engedi az épület technikai konstrukcióját, ezáltal válik egy olyan bűvésszé, aki szinte lerántva a leplet, felfedi mutatványa titokzatos oldalait. A már új időket tükröző anyaghasználat megjelenik mind az apróbb (csempetartó szögek), mind a nagyobb (oszlopok, homlokzat szárnyas szobra – Othmar Schimkowitz alkotása) alumínium elemeken is. Az épület különleges tetővilágítása – alumíniumhálóba illesztett üveglapok – is külön figyelmet érdemel.