Kar- és lábszárvédő

Esküszöm, nem én vagyok a képen. Nincs ilyen bringám :-D

Ugye milyen klassz fotótéma egy tetkós alany. Én sosem gondolkodom rajta, milyen lesz majd százéves korában.
Carpe diem!

Előbb volt meg a cím, mint a fotó?

Egyébként meg csinos is. ;-)

Hermi: asszem én is lefotóztam volna. ;-)

Szerencsére nem izgultál fel annyira, hogy homályos legyen a szemed, és megmaradt az éleslátásod! :-)))

Hermi: van még mit tanulnom Annától, pl. hogy ne csak lopva merjek embereket fotózni. :-D Vagy sehogy. :-D

Hermi: rendben. :-D Remélem Anna elolvassa ezt a hozzászólást, és így értesül róla, hogy el kell indítania a fent nevezett tanfolyamot. :-D

Hermi: háááát, esetemben asszem az nehéz lesz...

Végre ismét eljutottam a lábszárvédős bringás kollégához.
Válaszom csupán annyi, hogy ha valaki tartósan áll, ül, akármi, egy helyben, akkor fotómasinámat különféle irányokba tartva úgy teszek, mintha fotóznék. Aztán amikor megszokta ezt az érintett, adott pillanatban katt és annyi. Esetek egy részében ha nem is vette észre, odamegyek, megmutatom és általában baromira örülnek, hogy viszontlátják magukat és engedik a feltöltést.
...de hogy lássa is, vagy láttathassa ismerőseivel, kap róla elérhetőséget.
Sokszor előfordul, hogy nem lépek vagy nem tudok kapcsolatba lépni, akkor így jártam/jártunk. Valaki javasolta, hogy előre letöltött beleegyező ívet vigyek magammal, hogy aláírja. Ez és maga a törvény szinte meghiúsítja a személyekről készült pillanatfelvételek készítését. A Cipőknél anno a beszélgetéseikből leszűrtem külföldi mivoltukat, ott bátrabb voltam. Bár előfordulhatott volna, hogy itt élő, dolgozó emberekről van szó, de 99%-ban látszott a turista "jellegük".
Egyszer fordult elő ott, hogy fent álltam azon a hosszú kőfalon,( mintha trambulinról vizelne valaki a medencébe) onnan kattintottam egy kőmívesdekoltázsra. Odajött egy német pasi,(rosszul tette, mert lehet felmenői segítettek Dunába lőni a cipőtulajdonosokat) fotót, políciát emlegetett, én lenéztem rá, karomat széttárva, fejemet ingatva és elővettem a hülye halandzsa szöveget, hogy setyelavetyiobrasickudamutaxenocskupozdrevecsu. Miközben döbbenten nézett, lekászálódtam és faképnél hagytam.

Lányok: asszem maradok az embertelen fotóknál. :-)

Úgy tűnik a tanfolyam kezdéséhez még nem vagytok elég érettek :-D ...pedig érdemes lenne kipróbálni saját módszerrel is, mert emberből több van, mint fából, felhőből ;)

Még a kutyaéletes fotókat is alig mertem megcsinálni. :-D
Így van ez jól: van aki embereket fotóz, van aki épületeket, van aki természetet, van aki meg mindezek elegyét. Színesen szép a világ, változatosan, és ezért láthatunk az Indán mindenféle témájú fotót.
Egyébként mi már úgy is kaptunk videózásért letolást, hogy nem is az embert videóztuk, hanem a kikötőt. Az Isztrián kamerázott a férjem, amikor egy igen fiatal lánnyal kézen fogva sétáló ősz halántékú féfi elkezdett velünk németül ordibálni, először nem értettük mi baja. Aztán rájöttünk, hogy annyira beképzelt, hogy azt hitte őt filmezzük, aztán megijedt, nehogy otthon lebukjon az asszony előtt. Pedig nem is volt rajta a felvételeken, azt meg nem tudhatta, hogy az úti videóink belső használatosak, soha nem tesszük közzé sehol.