Vöröslő sínek

Köszönöm szépen!

Ami az állványt illeti, van egy pár féle, de ilyen piciben eddig még nem gondolkodtam. :-) Vannak egész kicsik és pár dekásak, ami úgy 150 centi magasak, de nem szeretem őket. Azt hiszem, egyelőre túl konzervatív vagyok, és szeretem a velem egy magas állványokat, az meg... :-) Szóval ebben még fejlődnöm kell. De végül sikerült megtartani, az 1/25-1/30 s nem rossz, bár hozzáteszem, stabilizálatlan optikáról van szó, úgyhogy rezgett a léc. Az ISO 400 meg egy ilyen régi gépnél már erős zajszűrést kíván, általában kerülöm, ha lehet.

Nagyon szépen köszönöm!
Igen, az ilyen vonalakat nagyon szeretem, és ösztönösen belekomponálom a képbe. Ahogy a sín, a bicikliút és a házak kicsit más-más íve lassan összetart a távolba, az ilyenek mindig megfognak. Azonban, amin meglepődtem, az az, ahogy az égbolt vöröslő fényei a síneken tükröződnek. Ezt én a helyszínen egyáltalán nem érzékeltem, a felhők és az ég annyira odavonzotta a szemet, hogy a sín csillogását már csak a képen vettem észre.

Kassa főutcájában egyébként ezeknek a síneknek az elosztása különösen megkapó, mert kezdetben párhuzamosan fut a két sínpár, majd egy lágy ívben szétválnak, és a kápolna-dóm-színház épületegyüttesét mint két kéz ölelik közre. Ez egy kellemes, fotogén tulajdonsága a főutcának, és jó elosztást tesz lehetővé.

Hát igen. Én meg ráadásul még színtévesztő is vagyok, úgyhogy az én megfigyelő rendszerem totál másképp működik. :-)
Most voltam jogsit hosszabbíttatni, és mondom a dokinak, hogy jól van, most már ne mutasson több ilyen pöttyös ábrát, mert így is elég hülyén érzem magam. :-) Úgy sem akarok vezetni sem tűzoltó autót, sem pótkocsis trélert, úgyhogy a szemvizsgálat ezen részén essünk túl. :-)

:-D
Most, ahogy mondod, a fekete-fehér fotóimat egyből meghívták valami gyűjteménybe, lehet, be kéne szereznem egy fehér botot, és korlátoznom a tevékenységemet a fekete-fehér fotózásra! :-D

Ami az állványt és a magasságomat illeti, az utóbbi 184, úgyhogy az állványoknak össze kell szedniük magukat. :-D Na jó, ezt csak viccből írtam, meg a korábbit is. Küzdök a lustaságom ellen, és természetesen igyekszek lehajolni, hogyha kell. :-)

Amikor először adtam a fejem állvány vásárlásra, ez már a szerényebb becsléseim szerint is vagy 18 éve volt, még fogalmam sem volt, milyen szempontok léteznek, mik okozhatnak kellemetlenséget egy állványnál, és azt gondoltam, elég, ha elég komolynak néz ki, mindent lehet rajta csavargatni, és jól áll a lábán, hiszen az állvány úgysem csinál mást, csak annyit, hogy egy helyben tartja a gépet. Vettem is valami jó nagy csavargatható, tekergethető Hama állványt, ami tényleg egy helyben tartotta a gépet. :-)

Az első volt, amire rájöttem, hogy a tré minőségű műanyagból készült dolgok olyanok, hogy ha beállítom valahová az állványt, majd meghúzom a csavarokat, akkor a gép közben szépen elmozdul. Ez felettébb bosszantott. Így aztán eljutottam oda, hogy lettek mindenféle csuda Slik állványaim ilyen-olyan fejekkel horribilis pénzekért, de most már ezeket sem szeretem. Még ezek is nagyok, nehezek, sokminden állítható, de túl lassan és túl nehézkes...
Ami most a kedvencem, az egy ezeknél sokkal olcsóbb Manfrotto nevezetű egyszerű kis állvány. Nagyon leleményes fejlesztés, überstabil, totál alumínium, 5 szegmensből álló lábak, így igen kicsire összecsukható, és ráadásul a középső oszlop, ami kiemelkedik, teljesen ki

kivehető, és alulról fejjel lefelé betehető, így szállításkor akár a lábak között lehet a fej (figyelem, itt továbbra is fotóállványokról van szó, nem valami pornófilmről :-D), így aztán könnyű, jó kicsire összecsukható, és fényképezővel együtt nálam jóval magasabbra nyílik. A gép akár teljesen a földig levihető. A fej nem cserélhető és a gyorscseretalp nem parafa-betétes, mint a Slikeknél, de egy nekem tökéletesen megfelelő egy mozdulattal oldható 3D gömbfej, nagyon pontosan és finoman pozicionál, és ha rögzítettem (egy mozdulattal), akkor nagyon fixen áll (az állvány :-D). Megkockáztatom, hogy makrózáshoz is jó lehet, nem csak nagylátószögű képekhez.

Mindenkinek ajánlom, aki egy jó kis könnyű és igényes állványt keres megfizethető áron. :-)

Hát, én egyelőre véletlenszerűen is elég sok gyönyörű képet találok, még nem tartok ott, hogy keresnem kelljen. :-)

:-D
Na de kérem szépen, én egy szóval sem mondtam, hogy nagyon magas vagyok, csak azt, hogy szeretem az olyan állványokat, amik velem egy magasak. Ezek után tetszett itt a magasságomat pedzegetni. Egyébként sem gondolom magam túl magasnak, a most nálam egy korosztállyal fiatalabb ifjoncok átlagosan már simán fél fejjel magasabbak.
Hajolgatni meg nem azért nem szeretek, mert magas vagyok, hanem mert kényelmes. :-D

Nagyon szépen köszönöm!
Szerencsém volt a szép idővel, a szép környezet pedig adott. :-)

Köszönöm szépen!

Nagyon szépen köszönöm! :)

Nagyon kedves vagy! Köszönöm szépen!