csocsokorzó

nos..., igazad van, a játék valóban így zajlik...
átvitt értelemben azonban - mint közöttünk élő idegenek, érzéstelen arcú ufók, akiket távvezérelve mozgat a hatalom... elnézést, ha túl bonyolult voltam... :)

...vagy én szálltam túl magasra.... :)

...gondolatrendőrség, 101-es szoba, Nagy Testvér.. ?...
igen, ilyesmi is megfordult a fejemben... :)

Kedves Regulus !

summázott megállapításodra egy summázott köszönömöt is írhatnék..., de ugye, akkor az nem én lennék... :)

úgy gondolom, nem is tudom pontosan definiálni, hogy mit is fed valójában ez a kissé lejáratott divatszó... ha hivatást, megélhetést, szakmabeliséget, akkor udvariatlanul el kell utasítsam a kijelentésedet...,
de ha szakképzett, tapasztalt fotós kollégától kapok ilyen megállapítást, azt kimagaslóan jelentősnek értékelem, és komolyan veszem..., nos ebben az esetben tisztelettel köszönöm !

két műszerrel dolgozunk..., az egyik általában a kezünkben van, a másik a szemgödörben... és fotózunk, fotózunk... nagyon sokan és nagyon sokat…
és egyre jobban minden összeolvad, nincsenek határok, lassan már kategóriák se nagyon... átjárások vannak, egy-egy jó képpel ma könnyű átsuhanni, átesni egy másik kategóriába... de akkor kezdődnek a problémák, ha ezt valaki nem tudja fent tartani, talán megismételni se...
mert, más a véletlen és teljesen más a tudatos szépre törekvés a komponálás varázsa... az ösztön, a téma, a fény és a felszerelés tudatos megválasztása..., erre törekszem én is, veled együtt.. és szerintem még sokan mások, profik :)