Ishler

Hmm... de meg kóstolnám! :D

Érzem a finom ízét,,,szerettem régen.Nagyon guszta .

Gondolom,hogy nem a sütőipari zserbót másolod,,,egyébként 70-s években szerettem,pár éve vettem-más ízű volt.Nagyon mű.

Igazad van Rolling, a 70-es években állandóan ishlerre raktuk félre a zsebpénzt, mert nagyon finom volt! Azóta én is próbáltam már egyszer, de nem találtam a régi ízeket!:-(
Azért Erzsikéjét megkóstolnám...:-DD

Te aztán tényleg egy igazi, mesés nagymami vagy Erzsike!!:-))

Erzsike: Szenzációs vagy!! Mióta egyedül maradtam és évente csak néhány alkalommal jönnek haza a fiamék, már lassan sütni-főzni is elfelejtek, már nem okoz örömet... Magamnak?? Minek... Csak néha, hogy a mélyhűtőbe legyen vésztartalék...
Biztosan nagyon szép volt a gálaműsor és a gyerekek is örültek a sok finomságnak!:-))

Nos, engem az "éhes száj" betoppanása nem fenyeget, ha főzök, akkor irány a mélyhűtő. Hát ezért főzök én ritkán, a vacsorám pedig 40 éve mindig egy szendvics. Ennyire különböző élethelyzetek és körülmények vannak, mások a szokások, más a családi felállás.
Ezért csodállak, hogy ilyen lelkesen sütsz és főzöl, lehet, ha hasonló helyzetben lennék, akkor én is azt csinálnám?

Tulajdonképpen én is azóta vagyok egyedül, csak más a családi felállás. Én egyedül maradtam az országban, neked pedig segít lelkileg is a kis családod! A magányosság nem ugyanaz a két esetben, de próbálom tartani magam, talán azért is utazgatok, fotózgatok, amolyan terápia...:-))

:-DD Akkor azt kívánom, hogy ha más tennivalód nincs, akkor gyere a gép elé, valami új mindig van!!:-DD

:-))

Látom már készülődsz az ünnepre. Tényleg jó, ha van kit várni, van kinek sütni-főzni. Amíg édesanyám bírta, ő készítette el a süteményeket. Volt, hogy ő is sütött óvodába, iskolába, a zserbóját nagyon szerették. Most a legidősebb lányom vette át a staféta botot, ő süt. Én inkább főzök. Húsvét vasárnap jön össze a nagy család, akkor lesz a közös húsvétolás.
Erzsike, nagyon kellemes húsvéti ünnepeket kívánok neked és családodnak! :)

Hermi, a magányosság tényleg nem jó. Talán a fotózás ebben segít, és jó hogy még tudsz utazni. No meg az interneten is lehet tartani a kapcsolatot, persze tudom az nem olyan, mint a személyes kapcsolat.

Nevetnijo: Ez most nem lesz teljesen magányos ünnep, mert jön értem a fiam és megyünk 1 napra Pestre, a kis családja már ott van egy hete!:-)
De igazad van, a magányosság nagyon rossz...:-(

Hermi, az jó ha most személyesen láthatod kis családodat. :)))

:-) Ráadásul ismét, hiszen 2 hete jöttem haza tőlük!:-)) Bár kéthetente ismétlődhetne, hogy találkozom velük!!

Nagyon gusztusos.