Pol Pot rezsim, avagy a vörös khmerek rémtettei

Történelem ide vagy oda, az emberben mindig motoszkál a kérdés, vajon hogy került Magyarországra a fiatal Buddhát ábrázoló bronzfigura. Ezek a szobaszentély részét képző szobrok a város elnéptelenedésétől fogva apáról fiúra öröklődtek, megbecsült tagjai voltak a régió Buddhista lakosságának. Eme vallási közösség utolsó bábkirályát, aki támogatta a buddhista világnézetet Norodom Szihanuk-nak hívták. Külföldi segítséggel megbuktatott "Kambodzsa Apakirálya" utáni hatalomváltás minden várakozást felülmúló rémuralomban testesült meg, amely Polpot rezsimként vonult be a vérrel írt történelem könyvébe. Minden kulturális tradíciót büntető és az értelmiségi réteg megsemmisítésére törekvő Vörös Khmerek hatalmi világnézete nem volt körülhatárolható. Mindenki bűnös volt aki nem rizst termelt, vagy hitt a Buddhizmusban, ennek jegyében majd 2 000 000 embert mészároltak le eltérő világnézete miatt. Ehhez hasonló bronzszobrok, vagy vallási tárgyak tulajdonlása egyenlő volt a halálbüntetéssel, ezért aki tudott, megszabadult tőle. Rengeteg hasonló ereklyét nyelt el a dzsungel, amit az 1990-es évek végén bekövetkezett határnyitást követően folyamatosan feltártak. A történet ezek után tipikusnak mondható, mire a kambodzsai örökségvédelmi hivatal a világörökség részévé nyilvánította a területet, addigra a jól felszerelt kincsvadászok minden értéket széthordtak. A feltárás követő időszak sem volt mentes a kereskedelmi célú vallási tárgyak kiárusításának. A szegényes lakosság úgy gyűjtötte ezeket a műkincseket az őserdő mélyén, mint ahogy manapság Balaton felvidéken teszi hazai lakosságunk a szarvasgombával.