| Bemutatkozás |
Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, vagy nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el. (rágalmazás Btk. 179. §)
A rágalmazás elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas tény állítása, ilyen tény híresztelése, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Mindezen túl az elkövetési módnak is jelentősége van, ugyanis a fenti magatartásokat más – nem a sértett, hanem harmadik személy – előtt kell kifejteni.
Tényállításnak az tekinthető, ha az elkövető személyes tudomáson, meggyőződésen alapulóan, avagy ilyen látszatot keltve közöl másokkal tényeket. A tényállítás feltétele, hogy a sértett magatartását a becsület csorbítására alkalmas módon és egyedileg felismerhetően határozza meg. Tény híresztelésének tekintendők azok a cselekmények, amelyek a mások tényállításának, közlésének a továbbításában nyilvánulnak meg. A híresztelés nemcsak állító, hanem kérdő formában, akár feltételes módban is megvalósulhat. Tényre közvetlenül utaló kifejezés használata valósul meg minden esetben, amikor az elkövető nem tényeket közöl, hanem olyan kifejezést – tipikusan jelzős formában – használ, amelyből egyértelműen meghatározott tényre, történésre, eseményre lehet következtetni. |
