Rózsaszín keretben

"Egy vak ember ült az épület előtt a lépcsőn, lábánál kalap táblával, a következő szöveggel:

„Vak vagyok, kérem segítsenek!”

Arra ment egy újságíró és látta a kalapban alig van pénz, csak pár fillér. Lehajolt, dobott a kalapba pár koronát, s anélkül, hogy megkérdezte volna, elvette a táblát és a másik oldalára írt egy mondatot. Délután visszatért a vak emberhez, és látta a kalapban sok pénz van. A vak felismerte lépteit, s megkérdezte tőle, hogy ő írt e a táblára, s ha ő volt, akkor mit.

Az újságíró így válaszolt:

„Semmi olyat, ami nem lenne igaz. Csak soraidnak kicsit más formát adtam.”

Mosollyal az arcán távozott.

A vak soha nem tudta meg, hogy a táblán ez állt:

„Tavasz van és én nem láthatom.”