A kupola kívül-belül,,,

1893 után épült mű-törökfürdő, népgőzfürdő.
Az eredeti épületre mint népfürdőre 1893-ban adott építési engedélyt a Fővárosi Tanács, építtetője a Szent Lukácsfürdő Részvénytársaság volt.
A terveket Ray Rezső, többek között a Herczog palota, a Törley palota, a Lukács iszapfürdője és a Royal szálló építésze 1983. július 22-i datálással jegyezte, Wellish Sándor és Gyula építőmesterek kivitelezték 1893 és 1895 között. Az épület törökös jellegét a romantikus építészetből átmentett polikróm sávozás, a török kupolák nyolcszögű formája, a félholddal koronázott csúcsdísz tovább fokozta.
Az 1920-as években a főhomlokzati tornyot emeleti toldalékkal bővítették, a '70-es évek elején az épületet a ma is látható rom kivételével lebontották. Az akkori tervek szerint egyébként szanálták volna a "török" kupolát, a szomszédos klasszicista műemlék épületet és a Malomtó presszót is. A műemléki hatóság a védett épület, a Frankel Leó út 46. számú ház bontását végül megakadályozta. A terület alatt - feltárás alatt álló, közép-európai unikumként megtalált - vizes barlang, a Molnár János-barlang húzódik. A malomtavat a barlangban fakadó Boltív- és Alagút-források táplálják, a víz csővezetéken jut a Lukács fürdő uszodájába.