Arany értékének jelentősége 1946-ban

Sok aranyóra járt így, mint ennek a zsebórának a tokja, ami annak tudható be, hogy a második világháború alatt szinte minden fizetőeszköz csődöt mondott. A Bartel-üzletek és a cserekereskedelem valahogy megoldotta a hétköznapokat, de ha valami különlegesre volt igény, azt még pénzzel se lehetett elérni, hisz értéke napról napra csökkent. A frissen megkötött szerződés ellenértéke másnapra csak a felét érte, ezért sok-minden kizárólag arannyal volt elérhető. Van olyan városi legenda, ami arról szól, hogy az arany zsebóra tokját beolvasztották és vékony lemezzé hengerelve, feltekerve vitték magukkal bevásárláshoz. Akár a hentes is elfogadva ollóval levágott magának egy darabot és a vásárlás fizetve lett. 1946. július 10-én világrekordot döntött a magyar infláció, ugyanis ezen a napon 348,46%-os pénzromlás következett be, vagyis az árak 11 óra alatt a duplájukra nőttek. A 2008-as zimbabwei válságig hazánk tartotta ezt a szomorú csúcsot, ezzel együtt az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció iskolapéldája lett a gazdasági összeomlásnak. Budapest utcáit elárasztották az értéktelen papírpénz kazlak, szinte mindenki túlélésre rendezkedett be. A hétköznapok embere tojásért tejet brikettért kenyeret cserélt, a tehetősebb réteg viszont aranytartalékaiból gazdálkodva élte túl a válságot. ( Fotó forrása: Rubiconline)