December 24.

Parti Nagy Lajos: Tél-cédulák
"A szeretet, de jobb, ha nem nevezem meg, ez a bizonyos dolog nagyon fura anyag. Terem, termelődik önkéntelenül és zsigerből, átüt a bőrön, aztán kicsapódik valahogy, száradni kezd, hámlik és pereg. Granulátum. Be lehet söpörni kis dobozokba. Átadni. Átajándékozni. Arcot mosni a gyertyafényben. S az akkor csak van. Van belül. Van, mint a levegő, mint a kék ég, van, és nem fogy el. Végtelen, magától értetődő, mint az anyám pongyolája. Eredetileg erre vagyunk kitalálva. Csakhogy tudom már, ennyit tudok róla körülbelül, hogy nagyon meg kell dolgozni érte. Hogy a szeretet az munka. A munka viszont nem robot. Karácsonykor könnyű szeretni, de mi van azzal a sok száz hétfőreggellel?"