Fejtetőn vagy tarkón szorosan összekötött, ezen túl egyébként lazán lógó hajfonat. A keleti (ázsiai, kis-ázsiai, indiai, sőt amerikai őslakos) népeknél is igen gyakori hajviselet, gyakran úgy is, hogy a fej többi részét kopaszon hagyták. Régi magyar szó, sajnos manapság a németből eredő copf szót használják helyette, pedig a lengyel nyelvben is a magyar szóval azonos hangértékű "warkocz" jelenti ezt a hajviseletet, és az üstökös csóváját is. Ez sem véletlen, a magyar üstökös szó is a fej (azaz üstök) mögött, csóvaszerűen hordott hajhoz hasonló égi látványosságra utal. példák: "leborotválta a haját, s csak egy varkocsot hagyott a feje búbján" ... "a székelyek és magyarok hajukat mind leborotválták, a megmaradt varkocsot pedig felkötötték" Az egyik legnagyobb büntetés volt régen ha valakinek levágták a haját. Szerintem eme hajviseletet hordok is mutatják, hogy mely népek kötődtek egymáshoz a távoli múltban mint testvérnép. Mint tudjuk Amerika sem csak azóta létezik mióta Colonbusz felfedezte. Az már csak egy borzasztóan szerencsétlen következmény volt az ottani őslakos Indiánokra nézve.