http://indavideo.hu/video/UAV-Predator_B_az_Afganisztani_haboruban A pilóta nélküli repülőgép (angolul Unmanned Aerial Vehicle – Pilóta Nélküli Légi Jármű, UAV, vagy Remotely Piloted (Aerial) Vehicle – Távolról Irányított (Légi) Jármű, RPV), vagy drón (az angol drone – here (méh) szóból) elsősorban katonai feladatokra alkalmazott olyan repülőeszköz, mely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára. Amennyiben katonai célokra használják, a harci robotok egyik fajtája. Ellentétben a robotrepülőgéppel, mely – lévén saját maga a fegyver – használatakor megsemmisül, a pilóta nélküli repülőgép többször felhasználható. Ilyen repülőeszközöket a katonai repülésben az 1960-as évek óta alkalmaznak, olyan feladatokra, amelyek * Túl veszélyesek ahhoz, hogy emberek életét kockáztassák teljesítésük érdekében * Túl sokáig tartanak (esetleg több napig), így csak több pilóta lenne képes teljesíteni. A pilóta nélküli repülőgépeket a közeljövőben alkalmassá teszik légi utántöltésre is, így egy-egy bevetés hossza szinte korlátlanul növelhető.[1] * Olyan kevés eszközt igényelnek, hogy a pilóta és a kezelőszemélyzet önmagában többszöröse lenne a hasznos tehernek Ilyen feladatok tipikusan: * Felderítés * Megfigyelés * Tüzérségi tűz helyesbítése * Célmegjelölés irányított fegyvereknek * Rádiótechnikai átjátszás * Rádióelektronikai zavarás * Zavarórepülés (ebben az esetben például vadászrepülőgépek jelenlétét próbálja elhitetni az ellenséggel) * Célrepülőgép éleslövészeteknél * Léteznek pilóta nélküli kísérleti repülőgépek, ilyen például az X–43 * Kiemelt fontosságú célok támadására, robotrepülőgépként, ekkor a pilóta nélküli repülőgépet teljes egészében robbanóanyaggal rakják meg (az irányított rakétafegyverek elterjedése és a pilóta nélküli repülőgépek elégtelen mennyisége miatt napjainkban így nem használják őket) * Legújabban földi célok elleni csapásmérésre is használják őket, hagyományos vadászbombázó repülőgépek helyett[2] A pilóta nélküli repülőgépek mérete jelen pillanatban a néhány kilogrammostól (ilyen például a Magyar Honvédség által Afganisztánban alkalmazni tervezett SOFAR) a tíz tonnásig (RQ–4 Global Hawk) terjed, a közeli jövőben várható néhány grammos, sőt, rovarméretű eszközök rendszeresítése is. Meghajtórendszerük sokféle lehet, a legkisebb ilyen eszközök akkumulátoros villanymotorral, vagy robbanómotorral (ez utóbbi a leggyakoribb meghajtórendszer, néhány száz kilogrammos felszállótömegig ezt használják), a nagyobbak légcsavaros gázturbinával, vagy sugárhajtóművel rendelkeznek. Kisebb átalakítással fegyverek hordozására is alkalmasak, nevük ekkor pilóta nélküli harci repülőgép (Unmanned Aerial Combat Vehicle, UCAV). AGM–114 Hellfire páncéltörő rakétákkal felszerelt Predatorokat már többször vetettek be éles körülmények között. A legismertebb katonai pilóta nélküli repülőgépek az MQ–1 Predator, az RQ–4 Global Hawk és a MQ–9 Reaper. Az Egyesült Államokon kívül az ilyen repülőeszközök fejlesztésében és alkalmazásában Izrael[3] is úttörő szerepet játszott. 2008. augusztusában az USAF Irakba telepített 174. vadászezrede lett az első, kizárólag pilóta nélküli harci repülőgépekkel (MQ–9) felszerelt ezrede, miután állományukból kivonták az utolsó F–16-ost is.Természetesen az ABL lézeres gépeken vannak pilóták,de a technikája miatt ebbe az albumba tettem.http://indavideo.hu/video/UAVPilota_nelkuli_repulok