Egy bolgár emigránst öltek meg Londonban a hidegháború idején, vélhetően egy esernyőnek álcázott fegyverrel. Már 15 éve is a látókörükbe került a feltételezett gyilkos, aki azonban ma is szabadon járkál. A hidegháború rejtélyes gyilkosságainak és eltűnéseinek kibogozása bonyolult, sok ügy évtizedek után sem oldódott meg. Májusban két hetet töltöttek brit nyomozók Bulgáriában, de jártak ott márciusban és tavaly áprilisban is. Csak májusban 40 tanú kihallgatására kértek engedélyt a helyi hatóságoktól. A britek még mindig egy közel 30 éves, eddig le nem zárt londoni gyilkossági ügyet vizsgálnak. Nagy-Britannia és a hidegháborús évek egyik leghíresebb megoldatlan gyilkosságát. 1978-ban egy őszi délutánon - a kommunista Bulgária vezetőjének, Todor Zsivkovnak a születésnapján -, Georgi Markov bulgáriai születésű disszidens drámaíró, rádiós éppen egy buszmegállóban várakozott a Londonban a Waterloo hídnál, amikor éles fájdalmat érzett jobb lába hátsó felében. Hátrafordulva egy nagydarab férfit látott, aki éppen elejtett esernyőjéért hajolt le, majd idegen akcentussal valamiféle bocsánatkérést mormogott, átkelt az úton és leintett egy taxit. Számított rá Markov tudta, hogy végezni akarnak vele. Korábban névtelen telefonáló figyelmeztette a Zsivkov kommunista rezsimjét kritizáló írásokat és rádiós tudósításokat készítő emigránst. Mérgezéstől tartva csak jó ismerősök társaságában étkezett, mégsem tulajdonított túl nagy jelentőséget a buszmegállóban történt esetnek. Fájlalta vádliját, és a bökés helyén apró vörös seb alakult ki. Három nap múlva magas lázban elhunyt, de még el tudta mesélni néhány embernek az esernyős férfival történt esetet. A gyanús körülmények miatt az orvosok értesítették a rendőrséget. A boncolás nyomán egy apró, gombostűfejnyi fémgolyócskát találtak a férfi vádlijában. A golyó meg volt fúrva, a furatokban mérgező ricin nyomát mutatták ki. A nyomozás máig is folyik, de még mindig nem tudni biztosan, hogy ki rendelte el a gyilkosságot, amely mögött az orosz KGB-t és bulgáriai társszervét a DSz-t (Durzsavnya Szigornyoszty) sejtik. 27 évnek kellett eltelnie addig, amíg nyilvánosságra került a gyilkos neve, pedig a férfi már a '90-es évek elején a britek látókörében volt. Az akkori bulgáriai vezetésről azonban visszapattantak az ügyre vonatkozó kérések. Ma is szabadon 2005-ben a bulgáriai Dvevnik napilap nevezte meg - titkosszolgálati információkra hivatkozva - a feltételezett gyilkost: Francesco Giullino Olaszországban született dán állampolgárt, aki egy lakóautóval járta Európát mint régiségkereskedő, jóllehet valójában a bulgáriai titkosszolgálat ügynöke volt. A férfit 1970-ben szervezték be, miután lebukott drog- és valutacsempészéssel a bolgár határon. Az ügy részleteire Hriszto Hrisztov bulgáriai tényfeltáró újságíró derített fényt. Giullino, akit annak idején Picadilly-ügynökként emlegettek a DSz iratai, 1993-ban már - egy füles nyomán - a brit rendőrök látókörébe került. Koppenhágában hallgatták ki, de csak azt ismerte be, hogy dolgozott kémként. Azt tagadta, hogy köze lett volna Markov megöléséhez. Nem tartóztatták le, mert a dán hatóságoknál nem folyt ellene eljárás. A dánok akkor próbáltak információkat kérni róla Szófiától, de nem kaptak. Giullino 1993 tavaszán elhagyta Dániát, koppenhágai házát eladta, és felszívódott. Azóta nem hallott róla senki, de a hatóságok feltételezése szerint még életben van. Az üggyel kapcsolatban történtek felelősségre vonások. Például 2002-ben elítélték Atanasz Szemerdzsiev volt belügyminisztert és Nanka Szerkedzsievát, a bolgár titkosszolgálat volt vezetőit, akiket azzal vádoltak, hogy 140 ezer titkos dokumentumot semmisítettek meg 1990-ben - amelyek között ott voltak Markov dossziéi is. Hrisztov szerint azonban a bolgár kormányzati archívumokban még lehetnek a Markov-ügyre vonatkozó akták, de feltehetően az orosz KGB-dossziék között is akad néhány erre vonatkozó. Kérdés, feloldják-e a titkosítást................. http://indavideo.hu/video/Alexander__Litvinenko