Harlem a bűnös városrész, New York valaha rettegett negyede. Itt vagy barát vagy, vagy ellenség, itt minden fekete vagy fehér, vagy mégsem? ...................... 125. utca, metrómegálló. A híres Harlem szíve. Munka után sietek le az aluljáróba a sínekhez. Már messziről hallom a kiabálást. Még nem tudom kivenni, mi az, de hallatszik, hogy valami rendkívüli történik lent. Ahogy közeledem, szépen lassan kitisztul előttem a három huszonéves fekete képe a lépcsőn állva, miközben iszonyatosan kiabálnak, negyedik társuk pedig a peronon feléjük rohan, és egy női táskát lendületből átpasszol hozzájuk. - Rohanj, gyorsabban!! - Gyere már! Itt álljunk meg egy pillanatra! Ismerős a kép? Ki-ki be tudja helyettesíteni a 125. utcába a kedvenc metrómegállóját? Mindenhol van gettó, nem jelenthet gondot. Előttünk a kép, minden egyértelmű. Csak mozdulatlanul és fejünket behúzva álljunk ott meg a lépcsőn, majd elszaladnak mellettünk és nem lesz semmi baj. Úgyis mindenki tudja a történet elejét és végét… De várjunk csak egy kicsit! Akkor miért írtam volna le? Nézzük csak meg a végét, ahogy az a valóságban történt: - Dobd már, mert elmegy a metró! Siess! - Várjon! Ne menjen még, várjon egy pillanatot! Fogják meg a metrót! Nyissa ki az ajtókat! - Hölgyem, a táskája! A metróajtók lassan, lassan elindulnak egymással párban szembe bezáródni, és a táska repül, egyenesen a záródó ajtók felé, hogy az utolsó centimétereken még beessen a távozni készülő kocsiba. Az egyik fekete srác a lépcsőről egyazon mozdulattal ugrik a peronra és üt teljes erejével a metrókocsi ablakára, hogy a bent mit sem sejtő, idős hölgy figyelmét magára vonja: - Hölgyem! – Kiált torkaszakadtából a srác – Hölgyem! A táskája!! Otthagyta a padon! És egy először rémült, majd ijedt, eszmélt és megkönnyebbült idős arc távolodik el az alagútba táskástól… Szilágyi Balázs http://amerika.bmintbalazs.com/new_york/harlem ________________________________________________________________________________ http://weber-street-photography.com