http://indavideo.hu/video/Ausztral_oslakosok ----------------------------------------------- – A didgeridoo (didzseridu) az észak-ausztráliai őslakosok fúvós hangszere. A tudomány jelenlegi állása szerint a világ egyik legelső hangszerének tekinthető. Egy, a hangszerről fennmaradt lenyomat ugyanis olyan elméletek tárgyát képezi, melyek szerint a didzseridut már négyezer, sőt talán negyvenezer évvel ezelőtt is használhatták. Lévén, hogy egy darabból áll, mind a mai napig a világ legegyszerűbb hangszerének számít. Bár leggyakrabban fából készül, megszólaltatásának módja miatt, valamint hangszertani besorolása alapján mégis a rézfúvós hangszerek családjába tartozik. Ausztráliában a didgeridoo hagyományosan a termeszek által kivájt eukaliptusz fatörzsből vagy ágból készül. A kontinens őslakói által „fehér hangyák”-nak is nevezett termeszek ugyanis kirágják a még élő eukaliptusz belsejét, körülbelül 1–2 cm falvastagságot hagyva. Az ausztrál őslakos az erdőben sétálva a szellemeket kérdezi meg, hogy merre keressen faanyagot, majd kopogtatja a fákat, és az így keletkező hangból, hallás után állapítja meg, melyik ág vagy törzs lesz alkalmas hangszernek. Ezután kivágja, majd faszénparázzsal tágabbra égeti belül a lyukat. Általában az ideális hangszer „szája” 3 cm átmérőnél kezdődik, ez az átmérő a hangszer vége felé fokozatosan kiszélesedhet, de végpontja nem haladhatja meg a 15 cm körüli átmérőt. Ennél nagyobb eltérés ugyanis már a hangképzés rovására menne. Újabban a hangszert gyakran készítik „szendvics”-módszerrel, vagyis két megfelelően kivájt fadarabból ragasztják össze. Az ausztrál bennszülöttek a befúvó rész peremére gyakran méhviaszt tesznek, melynek segítségével a játékos a rést a saját szájához tudja igazítani. – Honnan ered a hangszer neve? – Kevesen tudják, hogy a didgeridoo vagy didjeridu kifejezés az őslakosok között nem létezett, ezt az angol gyarmatosítók találták ki. Egyes elméletek szerint az angolok, először hallván a hangszer hangját, annak különös hangzása után adták a didzseridu nevet. Mivel a skótok a dudán játszó embert „dudarinak” nevezik, egy másik elmélet ezen szóhasználattal hozza a hangszer elnevezését rokonságba. Ausztrália őslakói, az abok között azonban legáltalánosabb formában yidaki néven ismert a hangszer, noha törzsenként számos más megnevezéssel is illetik. A legenda a hangszer megszületését az egyik ausztrál mitológiai hőshöz, Yidakihoz köti. A történet szerint Yidaki egy vihart követően az erdőben sétált, amikor meglátott egy villám sújtotta fát. A fa egyik letört, lángoló üreges ágán termeszek rohangáltak az életükért. Lévén, hogy az ausztrál bennszülöttek harmóniában élnek a természettel, Yidaki számára mi sem volt természetesebb, mint hogy megmentse a parányi életeket: belefújt hát az üreges ágba. A termeszek az ég felé szálltak és csillagokká lettek, az ág pedig mély hangot adott a fújás nyomán. Ezzel megszületett az ősi hangszer, a yidaki. A hangszer használata egész Ausztrália területén csak 2-300 éve terjedt el. ----------------------------- Forrás és több: http://www.karpataljalap.net/2011/10/07/didzseridu-titka