portré

gyönyörű gyermek!:)

Mindig zavarba jövök egy kicsit, amikor rám néz egy kisgyerek. Komoly, fürkésző tekintete mintha a vesémbe látna, tudom, h. figyel, engem! figyel, ráadásul nem udvariasságból, nem kényszerből, hanem a megfigyelés, a megismerés miatt teszi. Ezt a pillanatot kaptad el. Nagyon megható, mert eleven, élő Ádám komolysága, figyelme. De benne van az a lágyság is, ami simogatásra késztetné az embert, de nem teszi, mert attól fél, megtörik a pillanat varázsa... Itt legalább korlátlan ideig lehet nézni ;)

Nagyon tetszik Ádám portréja! Szép kisfiú:)