_
"Falegyező" mögött
  • 2014. márc. 18.
  • 292
  • 4
  • 7
  • beágyazás
    XXL XL L M S XS
    px
    HTML
    URL
  • jelentem
A Váci út és Csanády utca saroképületét 1909-1910-ben a festék-nagykereskedő Krayer család építtette, ők lakták az ötödik emeletet. Tervezője Ágoston Emil építész, aki korának keresett bérháztervezője volt. A Krayer-ház különös ékessége a magyaros-erdélyi szecessziós motívumokkal díszített tornyos rész. A korábbi évtizedekben Higiénia-üzletházként volt keresett.
Gyártó: Panasonic DMC-S1
Fókusztáv: 17.5mm
Rekesz: f/6.2
Zársebesség: 1/125
ISO: 100
Készült: 2014. febr. 22. 12:09
Kevesebb
Több

kerdohil   2014. március 19.

Ismét egy csodálatos sorozat, gratulálok !

Bányászlány   2014. március 19.

Édesanyám itt dolgozott fiatal asszonyként, csak akkor még Noszedának hívták a vállalatot, ahol szintén pipere és illatszereket gyártottak és forgalmaztak.

A Caola-történet harmadik fő szála az első világháborúban indult, mikor az akkori Honvédelmi Minisztérium olasz hadifoglyokkal építtetett fel egy katonai ruharaktárat. Mire azonban elkészült az épületegyüttes, a háború véget ért. Néhány évig irodák és szövetkezetek működtek a telephelyen, majd az állam különböző iparvállalatoknak adta bérbe, többek között szappan és háztartási vegyiáru gyártására. Az üzemet 1925-ben korszerűsítették, majd felvásárolta a frissen alapított Titán Vegyipari Művek Rt. Az új vállalatban a termelés irányának meghatározója dr. Noseda Kálmán lett, a Klein-féle szappangyár korábbi vegyészmérnöke. A cég 1950-ben kapta a ma is jól ismert BIP (Budapesti Illatszer- és Pipereszappangyár) nevet, amely később szintén a Caola jogelődje lett.

irenne56   2014. március 19.

Erzsike, köszönöm a számomra ismeretlen Caola múltjának a történetét. Kérdezem, csak nem a feltöltött fotóm indította el benned a nosztalgiázást? Köszönöm, hogy láthattam édesanyádat Veled áldott állapotban, a Titán és a Dr.Noseda munkatársakkal. A lelkedből mély érzelmeket kerültek a felszínre, látod, ilyen a múlt és a véletlen jelen találkozása! :)))

Bányászlány   2014. március 20.

Irénke nagyon szépen köszönöm és öröm a lelkemnek, hogy hasonlóan érzel. Igen, valóban, szinte villámcsapásként ért a fotód és el is indul rögvest az emlékezések árja....Köszönöm! :-)))

Kedvencnek jelölték
Albumokban