Basilides Mária

Tudod, nem tudom, milyen hálás vagyok Neked. Minden egyes képed egy-egy tisztelgő gondolat a régiek előtt. A Tiéd is, de a miénk, nézőké is. Leginkább azoké, akik ismerték őket.
Itt csodás, ahogy a fény megvilágítja a nevet, ahogy megmozgattad a faleveleket; ez az örökkévalóság és a mulandóság kapcsolatát juttatja eszembe.
Nekem nagyon tetszik a sír is az egyszerűségével, lezártságával.B. M. szép altját néha hallottam a rádióban, népdal feldolgozásokat...