Füstölt pisztráng és kecskesajt

Ebben a kategóriában a minőség és a(z európai ízléshez alakított magyaros) választék sokkal fontosabb, mint a mennyiség. Lazacot például kimondottan nem kértek, mert mindenhol az van. A spárgát, a rozé kacsamellet. a szarvasgombás szűzérmét csak csipegették, de a véres és májas hurkáért sorba álltak.

Napi szintes sok szállodában megfordulok. Mindenhol megy a kukába. (ennek helyességéről lehet ugyan vitatkozni, de élelmiszerbiztonsági és vagyonvédelmi okokból ezzel én is maximálisan egyet értek)
Egyetlen kivétel van, amikor a (végig hűtőkamrában tartott, és a vendégeknek ki nem tett) utánpótlásból/tartalékból maradt ételt - a napi étkeztetés kiegészítésére - átadják a személyzeti kantinnak ebédre.
"véletlenül" hazavitel persze előfordulhat, de ez amúgy már a lopás kategória, és mindenhol elég kemény biztonsági kamera rendszer van.
Néha a bulvársajtóban olvasok mindenféle rémtörténeteket az "újrahasznosításról", de ennek csak rosszindulat, hazugság, vagy feltünési vágy lehet az oka.
Magam is többször hallottam már olyan emberektől ilyesmit, aki két napot mosogatott valami csehóban, és utána azt hitték, ők a szakma csúcsai, akik mindent tudnak. Hát nem így van.

Nem pontosan tudom, hogy mi az a "morzsaparti", de ha jól értelmezem, akkor ilyesmi - ahol dolgoztam (Ausztria, Németország, meg itthon) nincs divatban.

Nem véletlen, hogy s segélyszervezetek KIZÁRÓLAG tartós élelmiszert, konzervet, szárazárut kapnak.
A többinél biztosítani kellene a steril szállító-, csomagoló-, tálaló-, és evőeszközöket, a hűtési láncot. (Csak érdekességként: tárolás 0-5 Celsius fokon, melegen tartás 60 Celsius fok felett Tésztáknál max négy óra. A melegen tartott ételt tilos utána lehűteni és tárolni)
Ez persze nem minden, de otthon legfeljebb a család kap gyomorrontást, egy vendéglátóhelyen akár sok száz ember is. Ilyen áron inkább kihagynám az Andy Warhol féle "Tizenöt perc hírnév mindenkinek jár" lehetőséget.