Teljes képernyős nézethez kattints a linkre alul!
***
Nekem télen volt nyár.
Gyönyörű, hideg, szeles napok,
Nem vágta arcom a fagyos levegő,
Égetni éreztem a zúzmarás padot.
Lehúnytam szemem, s Te velem álmodtál.
Láttam, amint a Szigeten az öreg fát,
Mely oly sokszor nézett a múltban engemet,
Együtt öleljük boldogan át.
És akkor, hirtelen, fényes rügy pattant,
Levelek lepték a barna ágakat,
Kiviláglott a szürke égbolt tövében,
Fehér hóban, zöld áradat.
Ám most, midőn az idő meleget sóhajt,
S júniust mutat az asztalon a naptár,
Lehullanak vén fám megfakult díszei,
Jön az igazi tél, hogy magamra hagytál.
Csak néhány nap volt a hamis évszak,
A valóságtól lopott, rövid pillanat,
És habár a tél hosszú lesz, talán végtelen,
A decemberi forróság bennem örökre megmarad.
http://img2.indafoto.hu/1/3/5223_26b58a41da329e0cbde0c...