Az Alhambra (=Vörös vár) belseje olyan, akár egy ékszer, amely hatalmas, díszetlen falak díszetlen falak védelmében rejtőzik. Az együttes több egymástól jelentősen különböző részből áll. Nyugati szélén az Alcazabra, az erőd és közigazgatási rész maradványai vannak. A Torre de la Vela felől "kétszeres" kilátás nyílik: északra az Albaicín látszik, délre a Sierra Nevada. Az Alhambra szíve a Palacios Nazaries (a Naszridák palotái). Aki belép, a pompa első megnyilvánulásaivanl az audienciák és az ítélkezés termében találkozik, valamint az Arany szobában. Innen jutunk a palotalátogatás első csúcspontjához: Patio de los Arrayanes (Mirtusz udvar), a következő döbbenetes élmény: a szomszédos Sala de los Embajadores (Követek terme). A káprázatos mennyezet alatt állt minden bizonnyal a Naszridák cédrusfa borítású széke. Innen továbbmenve az Oroszlános udvar következik (az oroszlánokat télre bevitték restaurálni úgyhogy nem láttam őket) :) A varázslatos pompa csúcsa a Sala de los Abencerrajes: kupolája mintha gipsz kaptárokból állna, amelyekből fehér méz csorog, ám a csöppenés közben megkövült a méz. A 12 szögletű kút képe elmosódva tükröződik a terem padlóján. A varázslatnak egyszer csak vége szakad, méghozzá akkor, mikor V. Károly palotájába lépünk, az uralkodó 1526-ban rendelte el az Alhambra "megtoldását". Az aránytalan reneszánsz épület (kívülről sarkos, belülről kerek) ma a Granadai Szépművészeti Múzeumnak ad otthont. Az Alhambrába nagyon nehéz bejutni, a jegyet érdemes egy évvel előre megváltani, mert a palotába csak napi 6600 látogatót fogadnak. Nyitás 8.30 -kor, ha valaki szerencsés és nyitás előtt odaér (7.30-kor akkor még van esélye hogy a napi 10 félretett jegy egyikét megkapja) :)