Kossuth

A LACZHÁZAI KOSSUTH-SZOBOR.

„Nagyobb városokban — főleg az Alföldön,— de kisebb községekben is egymás után emelik a Kossuth-szobrokat. A legújabb Kossuth-szobrot
Kiskun-Laczháza állította, s október 26-ikán ünnepélylyel avatta föl. A város utczáit lobogókkal díszítették és lovasbandérim ment a vasúthoz a fővárosból érkező vendégek elé. Elmentek a kun város ünnepére a környékbeli városok, falvak küldöttei, lakosai. Az országgyűlési függetlenségi párt tagjaival jelent meg Kossuth Ferencz; Pestmegye és Budapest főváros is küldöttekkel vett részt az ünnepélyen. A piacz-téren áll az ércz-szobor, két méter magas gránit-talapzaton. Horvai János műve. A református templomban gyülekeztek az ünneplők, hol Sárközy Sándor lelkész mondott imát mely után a közönség a piacz-térre vonult, hol már ezrek álltak. Fölhangzott a dalárda éneke. Ifj. Galambos Antal főjegyző ismertette a szobor történetét, Barabás Béla, a függetlenségi párt alelnöke tartott beszédet. A szobor fehér takarója lehullván,
Kossuth Ferencz köszönte meg Laczháza hazafias polgárságának kegyeletes áldozatkészségét. Hegedűs Károly, a kerület képviselője a Kossuth
emlékéhez való hív ragaszkodásra buzdította választóit. Tényi Gyula elszavalta Bartók Lajosnak ez alkalomra írt ódáját, majd Bessenczi városi főbiró,
végül Pap Elek országgyűlési képviselő mondott beszédet. A dalárda éneke közben halmozták föl a koszorúkat a szobor talapzatán.”

(VASÁRNAPI UJSÁG, 49. évf. 44. sz. 1902. november 2.)